Neoptolemosz
Neoptolemosz – görög hős, Akhilleusznak és kedvesének, Déidameia szküroszi királylánynak a fia. Amikor az apa elesett Trója ostrománál, Odüsszeusz elhajózott Szküroszra és rávette Lükomédész királyt, hogy engedje el unokáját a harcba, mert egy jóslat szerint csak az ő kardjával és Philoktétész nyilával lehet győzni a trójaiak ellen. A sihedernek is ifjú ~ félelmetes harcosnak bizonyult a trójai hadszíntéren, több neves bajnokot leterített, mivel az elhunyt apa lelke költözött belé. A faló gyomrában hatolt be a várba, és ott hidegvérű kegyetlenségével tűnt ki, lekaszabolta az agg Priamoszt, annak gyermekeit és unokáit, lehajította a várfalról Asztüanaxot, Hektór kisfiát, majd apja sírján feláldozta Polüxénát. Hadizsákmányként Hektór özvegye, Andromakhé jutott neki. Sikeresen hazautazott Phthiába, s feleségül vette Hermionét, akit annak apja, Menelaosz ígért meg neki Trója alatt. A lány azonban korábban Oresztész menyasszonya volt, és ez lehetett az oka, hogy ~t utóbb Oresztész döfte le Apollón delphoi-i szentélyében. A monda más változata szerint ~t feláldozták a szentélyben büntetésül azért, mert korábban azt kirabolta és meggyalázta. Pürrhosz néven is emlegették. – Homérosznál ~ még nem szerepel név szerint. Szophoklész Philoktétész c. drámájában érző és nemes lelkű ifjú, mélyen megrendíti a címszereplő szenvedése, és kész lenne küldetése kudarcát is vállalni, hogy ne kelljen erőszakot alkalmaznia Philoktétésszel szemben, aki másképp nem hajlandó a trójai háborúba menni. Euripidész és Racine Andromakhé c. tragédiáiban jóval ellenszenvesebb szerepet játszik; Vergilius Aeneisében Pyrrhus néven szerepel, s Aineiasz elbeszéléséből ádáz kegyetlensége domborodik ki.
