nap: A nappal mint égitesttel kapcsolatos hiedelmek hátterében kétféle elképzelés van: a nap mint mozgást végző égitest →analógiás párhuzamba állítható bizonyos tevékenységekkel, folyamatokkal. Egyes tevékenységek végzése napkeltekor ajánlatos: az akkor elvetett palánta pl. olyan gyorsan nő, ahogy a nap felkel. Nagyobb szerepet kapott az a hit, hogy a nap a világosság megtestesítője, a sötétség ellentéte, az éjszaka működő rosszindulatú lények távoltartója. Bizonyos dolgokat, pl. a csecsemő ruhadarabjait vagy a →tejet, fürdővizet, szemetet általánosan elterjedt hit és gyakorlat szerint nem volt szabad naplemente után a házból kivinni, mert ezek felhasználásával ártani lehet a tulajdonosnak (→rontás, →éjszaka). A rontás és gyógyítás eljárásait (→népi gyógyászat) gyakran végezték naplemente után vagy napfelkelte előtt (→nevezetes időpontok). Ezek az időpontokra vonatkozó →előírások általában formálisan, a napra vonatkozó hiedelmek számontartása nélkül éltek. – Magára a napra vonatkozó elképzelések részben →eredetmagyarázó monda formájában jelentkeznek (pl. a napban Szűz Mária vagy emberi alak látható, vagy egy trágyacsomó, melyet a hold dobott rá verekedés közben). Palóc hit szerint Kisasszony vagy Nagyboldogasszony napján napkeltekor „rózsát hány” a nap. Göcsejben pünkösdkor egy tál vízben figyelték a nap tükörképét, látni vélték benne, hogy →Mária a fiát ringatja stb. A nappal kapcsolatos hiedelmek az európai parasztság hitvilágának régi, minden területen fellelhető rétegéhez tartoznak, de nem alkotnak önálló hiedelemkört sem nálunk, sem másutt. Ez a múltra vonatkozóan sem tételezhető fel; mint ahogy az európai népszokáskutatás sem talált megbízható nyomokat a napkultusz közelmúltbeli meglétére, csak régi napfordulós ünnepek (→napfordulók) megkopott, átértelmezett elemeire. Bár néhány →ráolvasásszövegünk és gyermekmondókánk (naphívogatók) látszólag erre utal, nincs nyoma a magyar néphitben a nap →természetfeletti lényként vagy akár csak élőlényként való elképzelésének; ill. →hiedelemmondáink erre utaló darabjai az élő hitvilág területén párhuzam nélküli önálló szövegfolklór alkotások. Kérdéses, hogy a „naptisztelet” bizonyítékának tűnő szokás, a régi (és néha a mai) →temetők sírjainak kelet felé tájolása, ill. a halottak arccal keletre történő fektetése csak szokáselemként vagy konkrét, nappal kapcsolatos elképzelés megvalósulásaként tartható-e számon. (→ még: rózsa) – Irod.Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Eliade, Mircea: Patterns in Comparative Religion (Cleveland–New York, 19663).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.