NÉMETH GYULA
NÉMETH GYULA
RÓNA-TAS ANDRÁS, 1990
RÓNA-TAS ANDRÁS, 1990
Németh Gyula (Karcag, 1890. nov. 2. – Bp., 1976. dec. 14.): nyelvtudós, turkológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1922, r. 1935, ig. 1941–46), Kossuth-díjas (1948). Sebestyén Irén nyelvész férje. Az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i tudományegy.-en szerzett oklevelet. Lipcsében, Berlinben és Kielben is folytatott egy.-i tanulmányokat. 1915-ben a bp.-i egy.-en magántanári képesítést nyert, 1916-tól a bp.-i tudományegy. ny. rk., 1920-tól 1965-ig az egy. ny. r., ill. tanszékvezető tanára. 1932–33-ban és 1935-ben a bölcsészeti kar dékánja, 1947-től 1949-ig az egy. rektora. 1939-től a MTA I. Osztályának titkára, 1949-től 1955-ig osztályelnöke. 1951-től 1965-ig a Nyelvtudományi Intézet ig.-ja. T. elnöke volt a Kőrösi Csoma Társ.-nak; a Nyelvtudományi Társ.-nak 1919-től választmányi tagja, 1948-tól társ-, ill. alelnöke. Több tanulmányutat tett Keleten. Szerk. a Kőrösi Csoma Archívumot s Gombocz Zoltánnal és Melich Jánossal a Magyar Nyelvtudomány Kézikönyvét. Az idegen nyelvű nyelvészeti folyóiratnak, az Acta Linguisticának megindulásától (1951) főszerk.-je volt. Kutatásainak fő területei: a török nyelvtörténet és a török nyelvjárások, a m. nyelvtudomány és őstörténet. Turkológiai műveiért elnyerte a török állam egyik legmagasabb kitüntetését, s számos ország tudományos testülete, ak.-ja is tagjává választotta meg. Nagy hatású, nemzedékeket tanító és nevelő munkássága nyomán fejlődött a török filológia, paleográfia s az oszmántörök mellett a közép-ázsiai török nyelvek oktatása a bp.-i bölcsészkaron. – F. m. Kumük tanulmányok (Bp., 1911); Adalékok a török-mongol nyelvek hangtörténetéhez (Bp., 1913); Türkische Grammatik (Berlin, 1916); Türkisch-deutsches Gesprächbuch (Berlin, 1917); Türkisches Übungsbuch (Berlin–Leipzig, 1917); Akadémiánk és a keleti filológia (Bp., 1928); A honfoglaló magyarság kialakulása (Bp., 1930); Die Inschriften der Schatzes von Nagyszentmiklós (Bp., 1932); A magyar rovásírás (Bp., 1934); Die türkischen Texte des Valentin Balassa (Bp., 1953); Die Türken von Vidin (Bp., 1965); Die türkische Sprache in Ungarn im XVII. Jahrhundert (Bp.–Amsterdam, 1970); Gombocz Zoltán (Bp., 1972). – Irod. Kakuk Zsuzsa: N. Gy. hetven éves (Bp., 1960); Kálmán Béla: N. Gy. hetven éves (Magy. Nyelv, 1960); Székely György: Gy. N. und unsere Sprachwissenschaft (Bp., 1972); Kakuk Zsuzsa: N. Gy. (Magy. Tud., 1977. 5. sz.); J. N. (Acta Orientalia, A. S. H., 1977. 1. sz.); Róna-Tas András: J. N., Life and work (Bp., 1978).
ELŐSZÓ
KARCAGTÓL AZ EÖTVÖS-KOLLÉGIUMIG
A TÖRÖK TANSZÉK SZÁZ SZEMESZTERE
A TÖRÖKSÉG ŐSKORA ÉS ATTILA HUNJAI
VITÁK A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS FELIRATAI KÖRÜL
A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KIALAKULÁSA
KUNOK ÉS JÁSZOK
A TÖRÖK HÓDOLTSÁG NYELVE ÉS NYELVJÁRÁSAI
A TÖRÖK IRODALOM ÉS FOLKLÓR
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET ÚJ SZINTÉZISE FELÉ
AZ EMBER ÉS A TANÁR
BIBLIOGRÁFIA
