A Keszthelyi-hegységtől a Pilisig húzódó, harántirányú árkokkal tagolt, 5-700 méter magas hegyvidék messziről származik: valahol a Dél-Alpok vidékén keresheti igencsak összetöredezett kőzetanyagának rokonait. Legnagyobb részét a földtörténet középidejében lerakódott üledékes kőzetek, mindenekelőtt mészkövek építik fel. Peremén itt-ott óidei kőzetek is kibukkannak, egynémely csúcsát pedig fiatal bazaltsapka, délen a Tapolcai-medencét a jól ismert bazalt tanúhegyek ékesítik.
Sasbérces mészkőhegység: a Csókakő a Vértesben
A csupasz mészkőszikláiról, trópusi karsztformáiról, vöröshomokkövéről vagy bazalt tanúhegyeiről ismert Dunántúli-középhegység fő tömegében különböző magasságba kiemelkedett mészkő- és dolomitrögökből épül fel, s a kőzetekben megmutatkozó egyveretűség, mint látni fogjuk, egyszersmind a hegység szerkezetében, sőt tájainak mai arculatában is testet ölt. A harántarányú, északnyugat-délkeleti árkokkal feltagolt hegyvidék a Keszthelyi-hegységtől a terebélyes Bakonyon (legnagyobb területű középhegységünkön), a Vértesen, a Gerecsén és a Budai-hegységen át a Dunára néző Pilisig tart. (Itt emelkedik az egész középhegység legmagasabb pontja, a 757 méteres Pilis-csúcs.) A Pilistől északra – domborzatilag szerves folytatásaként – a Visegrádi-hegység már vulkáni kőzetekből épül fel (formakincse is más); így annak ellenére, hogy a fiatal, pleisztocén Dunakanyar a Dunántúlhoz csatolta, az Északi-középhegységnél mutatjuk be.
Földtani hossz-szelvény a Bakonyon és a Mecseken keresztül (nagyítható)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.