A magyar nyelv nyelvpolitikai arculata
A magyar nyelv nyelvpolitikai arculata
A magyar nyelvről élő stabil sztereotípia: „kicsi”, „nem jelentős”, „elszigetelt” nyelv. Pedig, ha az anyanyelvi beszélők számát tekintjük (ezt a különböző becslések 14-15 millióra teszik), akkor a magyar nyelv a világ nyelveinek rangsorában a 40. hely körül áll. Az Európában beszélt 67 nyelv között pedig a 12. helyre sorolják. Földrajzilag a magyar nyelv a Kárpát-medencében központi szerepű; a magyar anyanyelvűek két nagy, összefüggő tömbben élnek medence központjában és Erdély délkeleti részén, a Székelyföldön. Ezen a területen mintegy 13 millió magyar él. A magyarság többi része nyelvszigetben, illetve szórványban (diaszpórában) található. Nyelvtörténetileg magyar nyelv a legrégibb európai nyelvek közé tartozik. A 13. századig visszanyúló írásbeliségével pedig a világ első 20 nyelve közé tartozik.
A magyar nyelv nemzetközi hírnevét, kulturális értékét, presztízsét tekintve a világ tekintélyes nyelvei közé számít; nyelvtudományi feldolgozottsága kiemelkedő, a világ közel 100 egyetemén oktatják, 12 országban van magyar kulturális központ stb.
Az uráli nyelvcsaládban a magyar nyelvet beszélik a legtöbben és a legnagyobb területen, a magyar nyelvnek van a legrégibb írásbelisége, s talán a legjelentősebb presztízse, hírneve.
