Vasérclelőhelyek

Full text search

Vasérclelőhelyek
A Kárpát-medence területe vasércekben viszonylag szegény. A számos kis méretű telep vagy indikáció évszázadok óta ismert; többnyire a felszíni, mállással keletkezett limonitos telepeket (ún. „vaskalapokat”, lásd korábban) vonták művelésbe (Gömör-Szepesi-érchegység, Rudabányai-hegység, Magyaregregy, Zengővárkony, Szokolya).
1. A magmás előkristályosodás telepei. A szarvaskői titán–vasérctelep jura időszaki óceáni hátság ultrabázisos peridotitjában képződött, ún. frakcionációs kristályosodással. A 60 x 52 x 25 m-es ércperidotit- (wehrlit-) lencse tektonikusan kiemelt helyzetű gabbró-, ofiolitos diabáz-, kovapala- és agyagpala-pikkelyek között található. Jellemző ásványai: ilmenit, magnetit, titánomagnetit, pirrhotin, pentlandit, kalkopirit. Az érc 24–26% vasat, 7–14% titánt, 0,14–0,16% vanádiumot tartalmaz. A lelőhelyet 1936-ban, majd 1952–54 között fúrásokkal és táróval kutatták, s ennek során kiderült, hogy a telep kis méretű és gazdaságosan nem nyerhető ki belőle a titán.
2. Szkarnos (kontakt metaszomatikus) vasérctelep. Magyaregregyen jura mészkő és trachitdolerit érintkezésén szkarnosodás jött létre gránát, epidot, albit, vezuvián, diopszid, titanit, zoizit és wollasztonit átalakulással, magnetit, martinit, hematit ércásványok kíséretében. A lelőhely méretei nem ismertek. Ilyen típusú ércesedés található a recski mélyszinti és a bánsági (Vaskő) szkarnosodás kíséretében is.
3. Hidrotermális metaszomatikus vasérctelepek. Uppony–Rudabánya–Tornaszentandrás–Martonyi térségben a Darnó-vonal töréseivel határolt, boltozatszerűen kiemelt és összetört blokk helyezkedik el. Az itt lévő ércindikációk és -lelőhelyek forrása még nem egyértelmű. Rudabányán az alsó- és középső-triász mészkövek és dolomitok márgába gyúródtak bele. A 6 km2-nyi területen mintegy 300 m-es mélységig különböző méretű és helyzetű, utólagosan érkezett vasas oldatokból kicsapódott vasércrétegek, -tömzsök találhatók. E tektonikusan egymástól elszakított érctestek váltakozó méretűek (100–100 000 tonna). A hidrotermás oldatok hatására a karbonátos kőzetek vasas metaszomatózissal szideritté alakultak, majd ezt követően – baritosodás kíséretében – szulfidos metaszomatózis érte a kőzeteket, kalkopirit, bornit, ortit, galenit, tetraedrit, gourmanit, schwatzit, pirargirit, jamesonit ásványokból álló hintések, kiszorítások, érkitöltések formájában. A tömör sziderites érc, az ún. pátvasérc 22–32% vas- és 1–2% mangántartalmú. Az elsődleges sziderites érc a tektonikusan kiemelt területek oxidációs zónájában 50–100 m vastagságban üreges, sejtes, földes megjelenésű limonittá, ún. barnavasérccé alakult át. A limonitot piroluzit, pszilomelán, kalkozin, kovellin, kuprit, tenorit, termésréz, azurit, malachit és cerusszit ércásványok kísérik. Az oxidált barnavasérc vastartalma 26–46%. (A rudabányai ércesedéshez hasonlóak a Gömör-Szepesi-érchegység régóta ismert előfordulásai is – Gölnic [Gelnica], Alsósajó [Nižna Slana], Ötösbánya [Rudnany]). Rudabányán a középkorban a felszínközeli oxidációs zónában elsősorban rezet és ezüstöt bányásztak, továbbá vasat is nyertek ki helyi vasolvasztókban (ún. Imola-típusú kemencékkel). A 18. századtól az ércet közeli vashámorokban olvasztották. Az 1880-as években a barnavasércet nagyüzemi bányászattal kezdték művelni a diósgyőri vasgyár részére. A II. világháború után megindult a felszín alatti művelés is. Több mint száz év alatt – mintegy 6 kilométer hosszú, több száz méter széles és mély sebhelyet okozva – 50 millió tonna vasércet termeltek ki, s bár a terület még további 40 millió tonna ércet rejt, gazdasági okok miatt a bányászat 1985-ben leállt.

Az úrkúti mangánérctelep földtani szelvényének részlete
4. Üledékes vasérctelepek. A Mecsek alsó-liász korú széntelepének feküjében 30–1200 m mélységben 28 km2-en 0,5–2 m vastagságú, 20–40% vastartalmú szferosziderites és 14–21% vastartalmú, samozitos telepek találhatók. A készlet 15–20 millió tonnára tehető, de a bonyolult és mély település, valamint a váltakozó vastartalom miatt nem fejtik. Zengővárkonyban alsó-kréta trachidolerit-piroklasztit és márgás mészkő határán 0,15–1,8 m vastagságú, goethitből és lepidokrokitból álló, 30–32% vastartalmú érctelep található. A meredek dőlésű (30–35°) telep művelése az 1952–1954 évi bányászkodás alapján szintén nem gazdaságos. A Börzsönyben Szokolyán középső-miocén biotitos dácit-piroklasztit és homokos tufitrétegek határán hidrotermális eredetű, oxidált vasas oldatok csapódtak ki, 0,5–3 m vastag lencsés telepeket létrehozva. A goethit, hidrohematit és vasokker összetételű, 28–58% vastartalmú telepeket az 1770-es, majd az I. világháborút követő években rövid ideig bányászták is. Bagamér–Nagyléta, valamint Somogyszob területén a lápok és patakmedrek pangó vizű részein 0,3–1 m vastagságban jelenkori ún. gyepvasércek képződtek-képződnek laza, földes, ritkán réteges formában. Ezeknek gazdasági jelentőségük nincs, körzetükben amúgy is védett természeti értékek találhatók.

A rudabányai vasércterület földtani szelvénye

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi