A kárpát- pannon térség tájtagolódása (Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila)
A kárpát- pannon térség tájtagolódása
(Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila)
(Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila)
A földrajzi táj a földfelszín valamely jellegzetes arculatú része, amely inkább többé, mint kevésbé különbözik a vele szomszédos térségektől. A táj arculatát természeti sajátságainak összessége és a rajta élő, lakó, tevékenykedő népek hatása határozza meg. Az igazán ember nélküli, tisztán természeti táj Földünkön egyre kevesebb, Európában s benne a Kárpát-medencében pedig gyakorlatilag nincsen. Alábbiakban – tájékozódásképpen ehhez és a következő fejezethez – a kárpát-pannon térség egészének tájbeosztását adjuk.
Bizonyos esetekben a tájak élesen, első pillantásra jól elkülönülnek egymástól. Ekkor csaknem valamennyi természetes és mesterséges eredetű vonásuk különböző. Ilyen a „tengeri” és „szárazföldi” tájak, például az Atlanti-óceán és Izland találkozása. (Bizonyos parttípusoknál itt is elmosódhat az átmenet, pl. az apálykor szárazra kerülő holland Watt-tenger vagy a deltatorkolatok partszakasza esetében.) Eredeti állapotában messziről is jól lehetett látni a határt az Alföld tágas, ligetes mezőségei és a rajta keresztül kanyargó folyók mocsaras-erdős ártéri tájai között. A Budai-hegység és a Pesti-síkság között olyan éles a domborzati ellentét, hogy akkor is bárki rögtön felismerné a határt, ha a Duna nem „rajzolná oda”.
Egészen más a helyzet, ha a pl. a Duna–Tisza közi homokhátság és a Közép-Tisza ártéri síkságának határát keressük. Az előbbi a történeti Kiskunsággal azonosítható, az utóbbinak Tisza jobbparti része nagyjából a Jászság fogalmával azonos. Természeti jellemvonásaik csak kismértékben különböznek: északkelet felé haladva alig vesszük észre, hogy a felszín enyhén bár, de egy irányba, a Zagyva alsó folyása felé kezd lejteni. Az egymástól csak egy-két jellemvonásban különböző tájak között éles határ helyett átmeneti sáv („gyepü”, „senkiföldje”) húzódik. Példánknál maradva: a Cegléd környéki Gerje–Perje-sík átmeneti sávja egyaránt besorolható mindkét szomszédos nagyobb tájegységhez; mi a Duna–Tisza közi hátság egyik részletének tekintjük.
