151. KLIKK-URALOM
151. KLIKK-URALOM
Valljuk be, hogy Magyarországon ma az a legerősebb ellenzék, mely a klikk-uralmat védi a megindult tisztító hadjárat ellen.
Basáskodó kortes-főispánok, stréberkedő helyi nagyságok valósággal körülzárják magukat az atyafiság, érdekszövetség és alárendeltség kötelékével, s ugyancsak megnehezítik a tisztítás munkáját.
Példáért nem kell sehová se menni. Érezzük mi is, hogy az érdekközösség egy elszánt tábora áll velünk szemben, mely mindjárt összeröffen, ha valaki a cirkulusaikat zavarni akarja.
De hogy a purifikáció érdekében ideje már tenni valamit, nyugodtan hivatkozunk a legelső magyar publicistára, Bartha Miklósra, kinek egy, a mi szempontunkból is aktuális cikkéből idézünk egynéhány sort:
„…az emberi hiúságnak, haszonlesésnek, alávalóságnak ezek a klikkek az ügynökségei. Közvetítik a királyi tanácsosi titulust, az arany és ezüst érdemkereszteket, az állami építkezéseket, az illegális nyugdíjazásokat, közjegyzői állásokat, a regálebérleteket, a papok és iskolák segélyezését, a tisztviselői visszaélések eltusolását, a járásbíróságok és adóhivatalok elhelyezését, és liferálták megmérhetetlen erőszakkal a képviselőket.
Így fejlett ki hazánkban a vidéki zsarnokságnak legutálatosabb, legfélelmesebb és legtűrhetetlenebb rendszere.
Lehetséges-e megdönteni ezt a rendszert etikai eszközökkel? Lehet-e törvénytiszteletet várni azoktól, kik kenyerük javát a jogok erőszakos elnyomása közben fogyasztották el? Bármilyen varázslatos igék hangozzanak is el a kormányelnök ajkáról, megjavulás pusztán a nemes szóra remélhető-e?
Elcsapni a hivatalosan szervezett Magyarországot nem lehet.
De a nagyméretű személyváltozás nem kikerülhető. Életünknek apró, de állandóságánál és mindenütt jelenvalóságánál fogva tűrhetetlenné vált mizériáit nemcsak intézmények okozzák, hanem emberek is. Nem mondom, hogy valamennyit ki kell cserélni, de a típusoktól meg kell menteni hazánkat.
Erélyes beavatkozásra van itt szükség, miként a beteg képleteknél. Enélkül elsorvad a kormányelnök jóakarata, „és elöli a dudva a legtisztább búzavetést…”
Arany szavak egy szomorú igazságról. Bizonyítják, hogy a purifikáció érdekében a legkíméletlenebb támadás is jogosult!…
Debreczen 1899. június 29.
A.
