1861-től.
1861-től.
Az 1861 január 21-én tartott űlésben a tisztikar fizetését az 1849-iki rendelet alapján rendezték. Ekkor Majthényi Izidor báró emelt szót. Kosztolányi Károly főjegyző bemutatta az uralkodóhoz intézendő felirat-tervezetet, melyet az egybegyűlt bizottsági tagok, Botka Tivadar felszólalása után, egész terjedelmében elfogadtak s utóbb kinyomattak.
Az 1861. év eleje a képviselőválasztási mozgalmakkal telt el. Bars-megye szeptember 9–15. napjai között tartott gyűlésén a Turócz-Szent-Mártonban összegyűlt szlávokkal szemben kimondja, hogy nem engedi meg, miszerint Magyarország nemzetiségi tartományokra felosztassék.
Az országgyűlés eredménytelenül ment szét és a szépen megindult vármegyei önkormányzati életet ismét az önkényuralom váltotta fel. Midőn a november 5-én kelt leirattal a közrend és a vagyonbiztonság védelmére katonai biróságokat állítottak fel, Tarnóczy Kázmér lemondott és példáját követte az alig egy év előtt megválasztott tisztikar is. Ekkor a vármegyét ismét kinevezett tisztviselők igazgatták. Az 1862. év első napjaiban foglalta el állását báró Majthényi Ágoston, az újonnan kinevezett főispán, a ki 1865. okt. 25-ig viselte e méltóságot. Mellette Gaál Alajos első, Missura Jenő másod-alispán lett, ki az első polgári születésű alispán Bars vármegyében.
