Az 1860-iki októberi diploma. Tarnóczy Kázmér.
Az 1860-iki októberi diploma. Tarnóczy Kázmér.
Végre az 1860. évi október 20-án kibocsátott ú. n. októberi diploma eltörölte a beamter-világot és az ősi vármegyeház termei ismét megnyiltak a vármegye közönsége előtt. Deczember 19-én vonúlt be az újonnan kinevezett főispán, Tarnóczy Kázmér. Tarnóczy Kázmér (szül. 1804 márczius 2.) 1824-ben Bars vármegyében aljegyző, 1828-ban már főjegyző volt. 1832–36-ban Barsmegye követe. Egyik beszédében a felső tábla jogi túlterjeszkedéseit ellenezvén, ellene kir. leirat érkezett. A vármegye az országgyűlés végén díszkarddal tisztelte meg. Mikor alispánnak fellépett (1844), annyit költött korteskedésre, hogy híressé vált. 1847-ben az országgyűlésre ment, hol Széchenyit támogatta. Ő indítványozta az úrbéri kármentesítést. 1848-ban Nyitrát képviselte. Pozsony, és Nyitra-megyében a lázongások elnyomására kormánybiztos lett. 1859-ben a nyitrai gazdasági egylet elnöke volt és 1860-ban Barsban főispán. (Nagy Iván: XI. köt. 61. lap.)
Tarnóczy Aranyos-Maróton gróf Migazzi Vilmosnál szállt meg. A megye részéről Valentovich kanonok, Aranyos-Marót részéről Samassa József, a lévai kaszinó nevében Kelecsényi Rafael, míg a volt honvédtisztek képviseletében Várady János üdvözölte. A deczember 20-ikára egybehívott közgyűlést hosszas tanácskozások előzték meg; a többség a jogfentartás, vagyis az 1848. évi törvények alapjára helyezkedett és az akkori állapot fentartása mellett nyilatkozott. A közgyűlés iránt rendkivüli érdeklődés nyilvánult és ez alkalomra annyian jelentek meg Aranyos-Maróton, hogy ott nem kapván szállást, sokan a környékbeli falvakban voltak kénytelenek elhelyezkedni. A közgyűlés első napján már az emigráczióból visszatért Balogh János viszi a szerepet és oly hévvel támadja a jelenlevő megyefőnököt, hogy az jobbnak látja a közgyűlést elhagyni. Másnap már Tarnóczy Kázmár, az újonan kinevezett főispáni helytartó foglalta el az elnöki széket. Székfoglalóját a következő szavakkal kezdte: „Mielőtt a hitet letenném, egy kérdést akarok intézni a megye tekintetes közönségéhez, akarnak-e engem főispánjuknak?” A deczember 22-én megtartott tisztújításon Szabó Jánost első alispánnak, Majthényi Nándort másod-alispánnak választották meg, főjegyző Kosztolányi Károly lett. Tiszteletbeli főjegyzők lettek: gróf Migazzi János, gróf Keglevich István és Kosztolányi Sándor.
