A Berettyó és az Ér. A bihari Nagy-Sárrét.
A Berettyó és az Ér. A bihari Nagy-Sárrét.
A Berettyó Szilágy-megyében, a széles hátu, de alacsony Rézhegység tövében több apró ér egyesüléséből szedődik össe, mintegy 520 méter magasságban az Adria fölött. Szilágyban Nagyfaluig a jobbparton egy patak sem táplálja, a balparton azonban több patak ömlik bele. A szilágyi medenczét Márkaszéknél töri át, és Széplaknál lép Bihar-megyébe. Itt Margittánál a jobbparton az Úsztató, a balparton a Bisztra patakot veszi fel. Margittától alacsony domblánczolat kiséri Bihar-Félegyházáig, a hol eléri a síkságot. Margittától Pocsajig a balparton a Gyepes-, Almás- és a Kösmő-patak, jobbparton a szentjobbi Nyulas-patak és az Ér növelik vizeit. Az Eret fölvevén, délnyugati irányba folyik Bakonszegig, hol hajdan tulajdonképeni medre meg is szünt; vizei a nagy-sárréti medenczébe ömlöttek és itt a Hortobágyon levonuló tiszai árvizekkel találkoztak. A medenczében visszamaradt víz Bihar-, Békés-, Hajdu- és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék területéből csaknem örökösen 80,000 katasztrális hold földet borított el és a maga nemében páratlan kiterjedésű Sárrétet alkotta.
A Dagadó forrás (Izbuk.)
Fekete S. felvétele.
A mocsarasodást nagyban elősegítette a Tisza vize és az a körülmény, hogy a mocsár levezető medre lassanként feliszapolódott, elgazosodott. Ez a levezető, széles, de sekély meder a szerepi határban az úgynevezett Ördög-szigetnél lépett ki a mocsárból és Ecseg, Csudaballa puszta és Túrkeve város mellett elhaladván, Mezőtúr alatt szakadt a Hármas-Körösbe.
8Bakonszegtől Mezőtúrig a folyó hossza eredetileg 150 kilométer volt, a szabályozással szemben a folyó útját jelentékenyen megrövidítették azzal, hogy a folyót a Sárréttől elterelték és Bakonszegtől újonnan ásott csatornán, Szeghalom alatt, a Sebes-Körösbe vezették le. Ma már Bakonszegtől kezdve, a sebes-körösi torkolatig, a folyó hosszasága 35.6 kilométer, innen a Sebes-Körös és Hármas-Körösön a vízi út hosszasága 48.1 kilométer, a mezőtúri régi torkolattól a Tiszáig 60 kilométer. A Tiszától a Berettyó torkolata 108.1 kilométerre esik. A folyó hosszasága a torkolattól B.-Ujfaluig 44.7 kilométer, Pocsajig 71.4, Szalárdig 90.8, Margittáig 119.9, s így a Tiszától Margitta 227.1 kilométerre esik.
A Berettyó völgye már jóval mélyebben fekszik, mint a Fekete- vagy a Sebes-Körös völgye, a folyó esése is jóval kisebb. Margittától Szalárdig a kis víz esése kilométerenként mintegy 80 cm. Szalárdtól Pocsajig kilométerenként 50 cm., innét az esés hirtelen csökken, úgy hogy B.-Ujfaluig átlag 20 cm., Szeghalomig átlag 18 cm., a torkolati szakaszon pedig átlag 7 cm. kilométerenként az esés. A Berettyó az apró szemű homokkal kevert kavicsot csakis Félegyházáig sodorja le, a homokot azonban lehozza B.-Ujfaluig, egyes években a Sárrétig, ellenben az alsó szakaszra már csakis a finom iszapot viszi el.
A Berettyó legjelentékenyebb mellékpatakja az Ér, mely szintén a Szilágyságban ered és a megye határát Szalacsnál lépi át.
Szövevényes hálózata a boráról messze földön híres érmelléki domblánczolat alatt húzódik. A Berettyónak Pocsaj és Esztár között kiszakadó ágát Kállónak nevezték, mely Konyáron, Tépén, Derecskén, Földesen és Sápon keresztül a nagy-bajomi határban újra a Berettyó Nagy-Sárrétjébe tért vissza. A Kálló szedte össze a Hajdú- és Szabolcs-megye homok-buczkáiról lehúzódó, úgynevezett nyíri folyások vizeit.
A Berettyó vízgyűjtő területe Pocsajig 1900 kilométer, az Éré 1550, a Kállóé 1100 kilométer.
Az ér völgye még a Berettyó völgyénél is mélyebben fekszik, úgy hogy Pocsajtól Salacsig az esés kilométerenként átlag 16 cm. A nyíri homok-buczkák már jelentékenyen kiemelkednek a síkságból; a keskeny, hoszszú és nagyobbára párhuzamos homokvölgyek esése átlag kilométerenként 1.00 m.; az esés azonban nem egyenletes, hanem lépcsőzetes.
A Betrettyó vízgyüjtője már nem oly hegyes és meredek, mint a Sebes- és Fekete-Körösé. Feketeerdőn túl a bérczes ormok és a sziklafalak elmaradnak. A Bisztra vízgyüjtője még a Sebes-Körös vízgyüjtőjétől sem igen üt el, de a többi mellék-patakok talaja már kevésbbé meredek és jobb vízáteresztő.
A Kraszna és a Berettyó vízválasztója már szelíd domblánczolaton húzódik, a Kraszna és Ér vízválasztója pedig a síkságra száll alá és egészen elmosódott.
