A bihari síkság talaja.
A bihari síkság talaja.
A nagy magyar Alföld helyén az őskorban, melyet a geologusok a plioczén kor levantei emeletének neveznek, félig édesvizi belföldi tenger terült el. A diluvium korszakában a tenger vize elapadt, a tengerfenék feltöltődött.
A tengerfenék feltöltése több ezer év folyamán ment végbe. Kétségtelen, hogy a feltöltéshez legtöbbel járult a víz mindent nivelláló ereje, mely a hegyek között az óriási kavicsot nagy görgetegekben rakta le, a kisebb szemű kavicsot lesodorta a hegyeken túl is, az iszapot pedig levitte a síkság közepére. A folyók e munkája ma is egyre tart. Az ujabbkori feltöltések azonban az őskoriakhoz képest rendkívül csekélyek.
9A bihari síkság nagy részének talaja elkorhadt és földdé érett turfa vagy, a mint a nép nevezi, kotú. Ez csak helylyel-közzel van keverve a folyó ujabbkori, homokos iszapjával; a mocsári szűz földet a szíkhátak környezik, melyek eredete már a diluviumba nyúlik vissza, ezt követik a magas fekvésű, biztos termésü telkes földek és a homokdombok, a hegyek oldalain és lábainál lerakodott vályogszerű föld és az ennél szívósabb nyirok.
