Bernolák Nándor.
Bernolák Nándor.
Bernolák Nándor ügyvéd, szül. 1823 nov. 23-án. Atyja kir. udv. kamarai tanácsos volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen bevégezvén, az udvari kamarához fogalmazó gyakornokká neveztetett ki. Résztvett a magyar szabadságharczban, melynek leveretése után tíz évig különböző megyei hivatalokat viselt Abauj-, Máramaros- és Árvamegyékben, végre 1860-ban putnoki, egy év mulva rimaszombati szolgabíró lett s 1865-ig szolgált. Ekkor az ügyvédi pályára lépett s mint ilyen állandóan Rimaszombatban működött. Írt hírlapi czikkeket az Ofner Zeitungba s a bécsi Wandererbe, szerkesztette a Gömöri Lapok (1869–77), Rimaszombat és Vidéke (1877) és a Gömör-Kishont (1881) czímü, vegyes tartalmú megyei lapokat. Több szindarabot írt, melyek közül néhányat elő is adtak. Művei a következők: A murányvári kisérlet, tört. dráma. – Ajnácskői vérmenyekző, dráma. – Inka, a bosnyák király leánya, tört. dráma. – Báró mint patvarista, vígj. – Attila és az utolsó görög hős, hősdráma jambusokban. – Szerkesztő és szinigazgató, vígj. – A szentmalói csempész, tört. szinmű. – Alakítsunk lövöldét, énekes vígj. – Mária a rimaszombati hősleány, tört. trag. – Erinnerungen, költemények (Rimaszombat, 1863). – Választás előtt. (U. o. 1873.) – Róma és Karthago, röpirat a gömörmegyei panszlavismus megfékezésére. (U. o. 1873.) Czáfolat Kossuthnak Deák halálakor írt levelére. (U. o. 1876.) – Talpra magyar, népgyűlési beszéd a balkáni háborgások idején. (U. o. 1877.)
