A győri vár tartozékai.
294A győri vár tartozékai.
Egybevetve az okleveles emlékeket, a győri várhoz a következő várbirtokok tartoztak:
Écs. Az itt lakó várszolgák közül 1185-ben a király Domonkost és Helust a győri várjobbágyok sorába emeli és Écsben bírt földjükben megerősíti.
Kapi. Mintegy 300 hold földterület tartozott a győri várhoz, melyet II. Endre király 1209-ben, a várkötelék alól felmentve, Demeternek és Tamásnak adományozott.
Dör. A mai Sopron vármegyében. Egykor szinte a győri vár tartozéka volt. Egy 1220-ban kelt oklevélben van róla első ízben említés, midőn II. Endre király e várbirtokkal szomszédos Maglócz és Barba, soproni várföldeket Osli fiainak adományozza.
Novák. Ma puszta, Moson vármegyében, Hédervár és Magyarkimle között, melyet II. Endre király 1210-ben Poth nádornak adományozott.
Szűz földe. Kajár szomszédságában, mely a bakonybéli apátság birtokába került. Erre a birtokra azonban a győri és a veszprémi várjobbágyok már III. Béla király idejében igényt emeltek. A II. Endre királytól kiküldött királyi ember 1234-ben a per tárgyául szolgáló tíz eke földet az apátságnak ítélte oda. (Sörös Pongrácz: A Bakonybéli Apáts. Tört. 47. l.)
Réti, melyet 1210-ben II. Endre király Poth nádor mosoni ispánnak adott.
Nyul. IV. Béla király az itt lakó várszolgák szabadalmait és szolgálatait 1240-ben kelt oklevelében szabályozza (Hazai Okmt. III. 5.)
Ság. IV. Béla király 1240-ben kelt oklevelében szerepel első ízben, később a pannonhalmi apátság és a Héderváriak birtoka.
Tarján. Hasonnevű puszta Ravaszd és Táp között. Első ízben IV. Béla király 1240-ben kelt oklevelében szerepelt. Tarjánban, a győri várnépen kívül a bakonybéli apátságnak is volt birtoka. 1258 máj. 27-én egyezség jött létre a győri várnép és az apátság között, melynél fogva a várnép 100 hold földet engedett át az apátságnak, míg a rét, legelő és a halászat közösnek jelentetett ki. (Sörös P. i. m. 222. l.)
Malomsok. A mai Pataház alsó része, melyet V. István király 1271-ben Győr város lakosainak engedett át. (Pesty Frigyes: A várisp. 248.)
Bolon (Ballony), melyet IV. László király 1284-ben a győri székesegyház harangozóinak adományozott. (Fejér V. 3. 231.)
A mai Győr vármegye területén, a győri várszerkezethez tartozó birtokokon kívül, még más várjavakkal is találkozunk. Idővel, a várnép elszaporodásával ugyanis, az eredeti várterület nem nyújtott elegendő helyet a várjobbágyoknak, így azután később a várnép másutt keresett magának birtokokat; de bárhol találtak a várnépek otthonra, az általuk megszállott föld ahhoz a várhoz tartozónak tekintetett, a melyhez a várjobbágyok vagy a várszolgák eredetileg tartoztak. Ekként idővel még a mosoni, pozsonyi és a szolgagyőri várnépek telepedtek le a vármegye területén.
