Várszerkezet.
Várszerkezet.
Nemcsak az imént legyőzött pogányság, de a kültámadások ellenében is új védőrendszer vált szükségessé, mely hivatva volt a belrend fenntartására, és egyúttal állandó hadsereg létesítésére. Ez az új védőrendszer a várszerkezeten épült fel.
Szent István király a már létező várakat királyiaknak jelentette ki s azokat a körülöttük fekvő vidék középpontjává tette.
Ilyen vár volt Győr is, mely erődített jellegét a népvándorlás viharai közepett is megtartotta, mindamellett már Szent István uralkodása idejében az ország egyik jelentékeny pontja volt. Kétségtelen, hogy a győri várszerkezet azok közé tartozik, melyeket még Szent István király alapított, bár okleveles adataink csak a XII. század közepétől kezdve vannak felőle.
A győri várszerkezet szervezése nem ütközhetett sok nehézségbe, mert a vár környékét a fejedelmi törzs népe szállotta meg, mely terület a királyság megalapításával királyi birtokká lett.
A mai Győr vármegye területén szinte lépten-nyomon találkozunk királyi birtokokkal, és a királyi szolgák, vagy szolgálmányosok népeire vonatkozó adatokkal. Igy Asszonyfalván egy 1235-ben kelt oklevél szerint, a királyné népei bírtak földeket (Wenzel II. 35.), Barátiban 1261-ben királyi udvarnokok laktak (Hazai Oklt. 40.), Kulcsod és Negyven helységekben királyi szekerészeket találunk. (Hazai Okmt. VI. 72.)
Míg Megyer és Nyul helységekben királyi vinczellérekről, addig Táp és Mérges helységekben 1291-ben királyi lovászokról tétetik említés. (Hazai Okmt. VI. 71. Wenzel II. 2. Wenzel X. 33.) Pázmánd helységben is királyi szolgálmányosok laktak, (Hazai Okmt. I. 123.) stb.
A várszerkezet alapeszméje a földesúri viszony volt, egyfelől a királyi vár, másfelől a várjobbágyok között, a kik a nekik átengedett földterület fejében katonáskodni tartoztak.
A várszerkezet feje volt az ispán, ő vitte harczba a várjobbágyokat, ő bíráskodott felettük. Hatásköre kiterjedt nemcsak a várjobbágyokra, hanem az összes szolgálmányosokra is, helyettese volt bíráskodási ügyekben az udvarbíró, hadügyekben a hadnagy (maior exercitus), a várkerületek egyes részeiben pedig a századosok és a tizedesek. Hogy mekkora volt a győri várszerkezet területe, azt adatok hiányában nem tudjuk megállapítani; a fennmaradt okleveles adatok csak kevés számú várbirtok emlékét őrizték meg oly korból, midőn már a várszerkezet bomlásnak indult.
