Békebíróság.
Békebíróság.
Győr és Komárom vármegyék képviselői 1248-ban kelt kiadványuk szerint a keresztesek és a szentmártoni apát között támadt peres ügyben a hazai jogszokás szerint eljárván, miután a peres felek magukat száz ezüst font lekötése mellett a békebíróságnak alávetették, négy tagot küldtek ki, hogy a peres föld mikénti elosztása iránt hozott végzést végrehajtsák.
E kiadvány szerint e két vármegye közönsége már mint szervezett testület áll előttünk. Sőt e bíróság nem is volt szorosan vett választott bíróság, hanem tisztét hivatalból gyakorolta, mert első feladata az volt ugyan, hogy a felek között egyezséget hozzon létre, s csak ha ez nem sikerült, akkor ítélkezhetett az ügyben. (Századok 1872. 77. l. Wenzel. VII. 278.)
A vármegyei élet alapjait IV. Béla király rakta le. Alatta veszik kezdetüket a megyei gyűlések, melyek elsősorban a jogszolgáltatásra voltak hivatva.
IV. Béla király a tatárjárás után több ízben beutazta az országot, hogy igazságot szolgáltasson, s az elharapódzott visszaéléseket megszüntesse. Egyik ilyen körútja alkalmával 1244-ben a győr-csanaki határban, az úgynevezett 298királyszéknél ítélőszéket tartott. A királyi ítélőszékeket csakhamar felváltották a nádori ítélőszékek és a vármegyei közgyűlések.
