Felsőtárkány.
Felsőtárkány.
Felsőtárkány. Az egri járásban, a Várhegy és az Őrhegy között elterülő völgyben fekszik s a községen az Imókő-patak folyik keresztül. Az egri püspökség legrégibb birtokainak egyike, melyről már a püspökség 1261. évi megerősítő-levele is megemlékezik. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Thargan néven fordul elő, plebániája közvetetlenül az egri püspök alá tartozott s nem volt egy főesperességi kerületbe sem beosztva. II. Miklós püspök (1332–61) itt nyári lakot épített, mely a XV. században még fennállott, s Hyppolit püspök alatt Fuor contrasti nevet viselt. 1444-ben Tárkány, 1457-ben s 1493-ban Felsőtárkány néven fordul elő. A XV. században inkább Borsod, mint Heves vármegyébe számítható. A mohácsi vész előtti korszakban a karthauzi rend kolostora állott itt fenn, a kiket II. Miklós püspök telepített ide. A rend 1438-ban itteni jószágait Rozgonyi Péter egri püspöknek engedte át, cserébe a Zsérczen és Noszvajon levő birtokrészekért. Az 1551. évi úrbéri összeírás szerint Alsó- és Felsőtárkány helységek ez időtájt egyesültek. Az alsó részen lakott 16 egész és 7 féltelkes, 6 új telepítvénynyel. A felsőtárkányi 20 telek néptelen volt, itt püspöki lakóház és kert is volt, mely körül a munkálatokat a tárkányiak teljesitették. Az 1567. évi úrbéri összeírásban szintén az egri püspökség földesúri birtokai között találjuk felsorolva. Az 1647. évi úrbéri összeírás szerint 42 frtot, ezen felül disznótized czímén 60 frtot, búza- és árpatizedben 17 frt. 80 denárt, egy tehén árában 8 forintot fizetett földesurának, az egri püspöknek. Az összeírás szerint 1647-ben a helységben ismét róm. kath. lelkész működött. 1741-ben az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott. Barkóczy Ferencz gróf egri püspök (1750–1761) Felső-Tárkányba nazarénus szerzeteseket telepített s maga is e szerzetben végezte néhány napig lelkészi gyakorlatait. Sőt a felsőtárkányi püspöki nyári lakot is helyreállíttatta. A helység eredetileg Borsod vármegyéhez tartozott s az 1884. évi VII. törvényczikk kebelezte Heves vármegyébe. Jelenleg az egri érsek a helység legnagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1790-ben épült és fakorláttal van körülvéve. Kegyura az egri érsek. A község területe 13.436 k. hold, lakóházak száma 260 és a lakosság 2150 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve van 14 izraelita, a többi róm. katholikus. A helység lakói Keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A lakosság házivászonszövéssel, mészégetéssel, vasúti talpfa, padló, bányafa és árvédelmi karók készítésével is foglalkozik. Határában van palakőbánya és márványbánya, de egyik sincs üzemben. Kitünő márványból számos szomszéd község templomának az oltára készült. Az itteni Várhegy aljából vezetik a forrásvizet, betoncsöveken, az egri dohány-gyárba. A Barátréten kolostor-romok láthatók. A község postája helyben, távíró- és vasúti állomása Felnémeten van.
