Füzesabony.
Füzesabony.
Füzesabony. Az egri járásban, a Nagy Alföld szélén, az Eger patak mellett fekszik. Legrégibb adatunk 1291-ből van e helységről. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Obon, Obong néven fordul elő, plebániája a hevesi főesperesi kerülethez tartozott. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri püspökség birtoka. 38Az egri püspökség, 1551. évi összeírása szerint 4 egytelkes jobbágya volt, 11 telek elpusztult. Az 1577. évi összeírás szerint 7 egész telkes és 7 zsellérlakosa volt; mint a török hódoltsághoz tartozó helység, Hatvanba fizette illetékét a török földesúrnak. Az 1647–1684. évi úrbéri összeírás szerint 47 frt 50 denár készpénzt és hat köböl búzát fizetett földesurának, az egri püspöknek. Az 1693. évi összeírásban az egri püspökség pusztájaként szerepel. 1741-ben ismét önálló helység s a püspökség jobbágyközsége volt. A XIX. században már népes helység. 1836-ban 2290 lakosa volt. Lakosai főleg marha- és juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ma is még legnagyobb földesura az egri érsek. A róm. kath. templom 1726-ban épült, 1811-ben kibővítették. Kegyura az egri érsek. A pusztaszikszói róm. kath. kápolna a mult század elején épült. Van ezenkívül izr. imaház is. Pusztaszikszón van az egri érsek kastélya, mely a XIX. század elején épült. A község területe 7440 k. hold, lakóházak száma 706 és a lakosság 4712 lélek, akik közül 2 német, 7 tót, 4 egyéb, a többi magyar. Vallásra nézve róm. kath. 4505, gör. kath. 1, ref. 42, ág. ev. 7, gör. kel. 1, izr. 156. A helység lakói tűzoltóegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Van azonkívül takarékpénztár, Polgári kaszinó, Polgári olvasókör és Iparoskör. A lakosság saját szükségletére háziszövéssel foglalkozik. A község postája, távíró- és vasúti állomása helyben van, sőt Kassa és Budapest között forgalmas vasúti góczpont. E helységhez tartozik Kisbuda puszta, mely 1291-ben már önálló helységként (villa) szerepel. Az 1532–37. évi pápai tizedjegyzékben Buda helység néven fordul elő. 1339-ben az egri érsek birtokában találjuk. 1494-ben Kisbuda néven szerepel a püspökség számadáskönyveiben. Az 1546. évi úrbériösszeírásban még önálló helységként fordul elő, ekkor 2 adóköteles és 9 adó alól mentes portát írtak itt össze. Az 1551. évi adóösszeírás alkalmával 3 jobbágytelket találtak itt, 13 telek elpusztult. Az 1554. évi adóösszeírás szerint teljesen üresen állott, hasonlóképpen emlékezik meg róla az 1564. évi összeírás is. Később lassanként újból benépesült. Az 1557. évi úrbéri összeírás alkalmával 5 egytelkes és 5 zsellér lakost találtak itten. Ekkor a helység a török hódoltsághoz tartozván, Sasvár agának Pestre fizette a földesúri illetéket. Az 1647. évi úrbéri összeírás szerint 15 frtot fizetett az egri püspöknek. Az 1693. évi összeírásban már csak az egri püspökség pusztájaként szerepel. 1848-ig az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. – Füzesabonyhoz tartozik még Pusztaszikszó és Jankovics tanya.
