Az 1848-iki törvény kihirdetése.
613Az 1848-iki törvény kihirdetése.
A szentesített 1848. évi törvényeket a május 1-én tartott közgyűlésen hirdették ki. A vármegyét 8 választókerületre osztották fel: szolnoki, mezőtúri, abádszalóki, tiszanánai, kápolnai, fügedi, patai, pétervásári kerületekre, Eger és Gyöngyös külön választókerületek voltak. Megalakították a 78 tagból s az összes tisztviselőkből összeállított középponti választmányt s a 314 tagból s az összes tisztviselőkből álló állandó bizottmányt. Úgy a középponti választmány, mint az állandó bizottmány minden tagját névszerint megemlíti a jegyzőkönyv. A rendőri középponti választmány működése természetesen megszünt. Ekkor búcsúzott el a vármegyétől Brezovay adminisztrátor.
Másnap volt a rendek utolsó megyegyűlése, mely gróf Keglevich Miklóst parentálta el s a nemzeti őrsereg alakítására és összeírására tett intézkedéseket ezt követő napon pedig – tehát május 3-án – megtartották az első bizottmányi ülést, melynek elhatározása következtében felállították a járási törvényszékeket.
Az a hír, hogy a nemzet újjászületésével elégedetlen töredék a reakczionárus sajtó útján támadólag lépett fel a felelős kormánynyal szemben, arra indította a bizottmányt, hogy május 15-iki gyűléséből bizalmi feliratot intézzen a „tisztelt miniszter urakhoz” s üdvözlő deputácziók küldésére szólítsa fel az összes vármegyéket. Ugyanekkor a nemzetőrség felfegyverzésére 2000 fegyvert kértek, majd megyeszerte elrendelték az önkéntes segedelemgyűjtést, mely csakhamar szép eredménynyel járt. (1848. év 658., 672., 768. vmjkl.)
