Központi rendőri választmány.
Központi rendőri választmány.
A diadal mámorában a vármegye népe alig tudta megőrizni nyugalmát. A volt jobbágyok és földesurak között az eddig fennállott viszonyok bomladoztak, az engedelmesség engedetlenséggé, a tisztelet gúnynyá fajult ugyan, de az alispántól felsőbb rendeletre ideiglenesen összeállított középponti rendőri választmány intézkedései csakhamar rendet teremtettek. A legkomolyabb veszedelem mutatkozott Tiszaföldváron, hol 111 telkes és 112 gyalog jobbágy még 1846-ban 38.185 ezüst forinton megváltotta magát. Egerben márczius 23-án az ifjúság a kétfejű sasokat eltávolította a „császári királyi hivatalokról,” az április 7-iki népgyűlés pedig a zsidók kiűzését vette tervbe. Alatkán, Atkáron, Halásziban, Mérán egy 10–12 főre rúgó rablócsapat garázdálkodott. Gyöngyös-Tarjánban pedig a volt jobbágyok az uraság földjeit elfoglalták.
A közgyűlés teljesen helyeselte az alispán eddigi intézkedéseit, a gyűlésből a nádorhoz, a miniszterelnökhöz, Kossuth Lajoshoz feliratokat intézett s hazafias lelkesedéssel üdvözölte Nyáry Pált, Pest vármegye alispánját. Elhatározták azt is, hogy az országgyűlési követeknek, minthogy most már a vármegye összes polgárainak képviselői, utasításokat ezentúl nem adnak. Nem lesz érdektelen mellesleg feljegyezni, hogy ekkor a nemzeti őrsereg Egerben 1500, Gyöngyösön 612, Pásztón 60, Kenderesen 80, Törökszentmiklóson 18, Szolnokon 184 főre rugott, Monostoron és Hevesen pedig alakulófélben volt. (1848. év 519 vmjkl.)
A tiszafüredi emlékoszlop.
A kápolnai emlékoszlop.
Az egri vármegyeháza.
