Eger a török korban.
Eger a török korban.
Hogy miképen rendezkedett be a török Eger városában, eddigelé csak a felszabadulás idejéből volt erről némi tudomásunk. Katona István őrzött meg erre vonatkozólag két adatot művében.21) A várban levő székesegyház fölött egy török felirat volt olvasható, melynek ez az értelme: „midőn mi ebbe a faluba jöttünk, egy nagy keresztény templom állott itt, melyet nekünk adott Isten, melyért ezer hálát adunk. A janicsárok kvártélyt készítettek benne. A vár ura 517Abdelhamit, építőmestere Memleketh volt. Bolondok voltak a keresztények, hogy oly nagy munkával és sok költséggel ebben a kis faluban oly nagy templomot építettek, melyet mi most elrontottunk és belőle kis házakat építettünk és benne sok embert megöltünk. Ali basa ebből nekünk egy imádkozó házat csináltatott 99-i (1599) esztendőben.”
21) Hist. Critica XXVII. 614.
A másik török felirat a vár külső kapuja mellett volt olvasható. „Itten, hol a kő vagyon, muzsikaház volt annak előtte, most itt egy erős bástya áll 30 ágyúval. Azonban sok keresztény nemzetek jöttek ide. Ezen várat lakta Ali pasa, ki Konstantinápolyba írt a vezérnek, könyörgött, hogy innen elmehessen. Helyébe jött Vernout pasa. Ez idővel egy szép fürdőházat építtetett. A várat 4500 janicsár tartotta megszállva, hol a kereskedők is építettek boltokat. Eleintén sok bajt szenvedtünk és sokan közülünk megölettek. A városban egy kis templomot imádságunk elvégzésére építettünk. Azonban a keresztények a várban levő templom iránt alattomban Konstantinápolyba levelet küldöttek, melyre a császártól az a felelet jött, hogy a kommendáns a keresztények templomát ne bántsa, mert ottan szent testek feküsznek és a keresztények neheztelik, hogy a törökök a szent testekhez nyúlnak és azon időtől, hogy ők a templomhoz kaptak, napról-napra sokan meghalának, azért mi elmentünk és a templom a keresztényeknél megmaradt.”
Már Szederkényi kétségbevonta a két állítólagos felirat előadásának valódiságát.22) Evlia Cselebi tövéről-hegyire leírja Eger városát a XVII. században, felsorolja a török moschékat; keresztényekről igen, de keresztény templomról egyről sem emlékszik meg. Szerinte az egri várban tengernyi nép lakott, mivel az élet kellemes volt benne. Eger Dobrocsin nevű külvárosában 12 ezer magyar ház volt. Itt Evlia szerint „12 ezüstbotos hitetlen bíró s negyvenötezer rája lakik, van benne mintegy 4 ezer posztókészítő műhely.”23) Ez mindenesetre túlzás, de hihetőbbek a városrészekre és a város nevezetességeire vonatkozó adatai. „Az erődített külvárosban 17 városrész van, – 7 keresztény és 10 iszlám. 2060 csinos háza és sok palotája van; az előkelők háza mind erkélyesek, mindegyiknek van kertje. A házak többnyire deszkazsindelyes és keramitos tetejű házak.” Van Egernek négy medreszeje, 17 elemi iskolája, 7 kolostora.
22) Szederkényi i. m. III. 202–203.
23) Evlia i. m. II. 112.
