Török hitélet.
Török hitélet.
Van Egerben 40 imahely.24) Híres a német várban levő Alem-i serif dsámi. (Sz. Zászló dsámija). Mikor III. Mohamed a várat elfoglalta, a próféta dicsőséges zászlóját kezébe vette és az első pénteki napon a dsámiban a khutbet (pénteki imádság) személyesen elénekelte, akkor itt a próféta szent zászlójáról egy bojt leszakadt. Mohamed erre a zászló leszakadt bojtjával Eger várát Allah prófétájának oltalmába ajánlotta és a bojtot a törökök azóta aranyos zászlóra feltűzve zöld takaróban őrzik s azóta a dsámit a szent zászló dsámijának nevezik. „E dsámi hossza és szélessége 200 láb, teteje keramitos, díszes kőépületű minaretje van, melynek a végeken párja nincs, csakis a Pécs városában levő Kászim pasa dsámijának minaretje hasonló hozzá, de az egri még ennél is magasabb.”25) A magyar várban van a pasa dsámija, melynek hossza 200 láb, szélessége 100 láb és egy téglából készült minaretje van. A pasa kis dsámija is e téren van, e dsámi fölött a következő tárikh (felirat) olvasható: Hatif mondta tárikhját: áldott legyen Allah, a paradicsom lakója. 1033 év.26) A hatvani kapu közelében a külváros falát érinti III. Mohamed szultán dsámija, melyet Fethia néven is neveznek. Nevezetesek még a Csársi dsámi, Szálih efendi dsámija, Alajbég dsámija, Jenizai dsámija, Kászim pasa dsámija, vásártéri dsámi, melyek mindegyikében elvégzik a pénteki imádságot. A mecsetek mellett kis kolostorszerű épületek készültek, apró szobákkal, a mecset szolgái számára, ezek a závie-k. Egernek 21 városrészi závie-je van, melyek között híres a széles-utczai mecset s a ketkhuda mecset.27) Egernek volt búcsújáró helye is, a hatvani kapun kívül kupolás épületben Dede szultán nyugszik, a kinek ez a bektási kolostora.28)
24) u. o. II. 118.
25) u. o. II. 113.
26) u. o. II. 115.
27) u. o. II. 118. – Ketkhuda v. kiaja, thiája ügyvivőt, segédet jelent, Török-Magy. Tört. Eml. Török történetírók I. 412.
28) Evlia i. m. II. 119.
