Ászár.
Ászár.
Ászár, Kisbér szomszédságában fekvő magyar nagyközség, 295 házzal és 1524 róm. kath., ref. és ág. ev. vallású lakossal, a kik között azonban a katholikusok túlsúlyban vannak. Saját postája van, ellenben távírója és vasúti állomása Kisbér. A történelem előtti korban is már megült hely volt, mert határa az e korból való leletekben gazdag. Később a kelták és a rómaiak lakták és ezekről is számos emlék tanúskodik. Az itt talált római katonai diplomával, 48mely Londonba került, Hampel az »Adalékok Pannonia történetéhez« czímű értekezésében foglalkozik. Már 1239-ben találjuk okleveles említését, a mikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a hantai prépostságnak azokból a szőlőkből ad néhány részt, melyek előbb a mosoni várjobbágyokéi voltak. 1403-ban Zsigmond király is megfordult Ászáron és innen keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi István volt az ura, a ki itteni birtokát szintén a hantai prépostnak adományozta. Ebben az adományozó levélben Azar néven van említve. 1526-ban a pannonhalmi főapátság és Szolgagyőri György özvegye bírják. Később a Meszlényi család, majd az Esterházyak kezére került és most gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka. A mult század elején serfőzőháza is volt. A török világban elpusztult és a defterekben Ászáp néven van említve. Idővel újra megtelepült. Van itt a kisbérfüzitői részvénytársaságnak keményítő-gyára és Hérics Márton plébánosnak téglagyára. E községben, a mostani uradalmi épületben született Jászai Mari, a hires tragika. A községházán őrzik az 1848-iki ászári nemzetőrök lobogóját. Három temploma közül a róm. katholikus 1777-ben, a református 1792-ben és az evangelikus 1836-ban épült. A község lakosai pinczeszövetkezetet és hitelszövetkezetet tartanak fenn.
