Baj.
Baj.
Baj, nagyközség a Vértes-hegy alatt. 173 háza és 890 lakosa van, a kik németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Tata. 1408-ban már possessio, Bay alakban, a mikor is Zsigmond király Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak új adományt ad reá; de Garai Jób, az atyjától, Miklóstól Budán épített Garai-kápolnának adományozza. A török világban elpusztult és egész 1745-ig néptelen volt. Ekkor már az Esterházyak birtoka és gróf Esterházy József mosonmegyei németeket telepített ide. Ma gróf Esterházy Ferencznek van itt nagyobb birtoka és az övé az itteni gőztéglagyár is. Az uradalomnak itt nevezetes pinczéje van, 14 ággal és 40.000 akó befogadóképességgel. E pinczében egy 2150 akós hordó áll, mely 1832-ben Pesten készült. Katholikus temploma 1784-ben épült. A közel fekvő erdőben régi templom alapkövei és kővel kirakott halastó maradványai láthatók. Némelyek szerint itt hajdan kolostor volt; erre nézve azonban hiányoznak az okleveles adatok. Valószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy itt feküdt hajdan Halap elpusztult község, mely 1355-ben Halapi Gergely birtokaként, mint Baj községgel határos falu van említve. 1408-ban ez is a Garai Miklósé. 1461-ben még említik Halaap alakban, de azután nyoma vész. Úgy látszik, ezt is a törökök pusztították el a föld színéről.
