A nemzeti ellenállás.
A nemzeti ellenállás.
A kormány a köztörvényhatóságokkal szemben a rabulisztika fegyvereihez folyamodott. A mely törvényekkel létezése, hatalmi ténykedése egyenes ellentétben 545volt, azoknak (pl. az 1848: IV., 1867: X., 1886: XIX. t.-cz.) értelmét egyoldalú önkényes magyarázatokkal elcsavarta, más törvényeket, mint pl. az országgyűlésen meg nem ajánlott adók fizetésének, vagy meg nem ajánlott ujonczszállítási kötelezettség lerovásának önkéntes teljesítését megtiltó törvényeket (1504: I., 1791: XIX. t.-cz.) elavultaknak, hatályukat vesztetteknek nyilatkoztatta, majd utóbb erőszakosan, fegyveres katonai és csendőr-erő nyomásának segítségével beiktatott vagy beállított főispánjaival, főispáni helytartóival, királyi vagy kormánybiztosi czímen alkalmazott hatalmi közegeivel az alkotmány védelmében következetesen hajthatatlan törvényhatósági tisztviselőket, kik törvénytelen parancsainak megtagadták az engedelmességet, az 1886. évi 21. t.-cz. 65. §-ának alkalmazásával, mely voltaképpen csak a létezésében törvényes és parlamentárisan kormányzó hatalom főispánjait illetné meg, hivatali állásaikból elmozdította, sőt többeket közülök még bűnvádi kereset alá is fogatott.
Az ácsi ütközet emlékoszlopa.
Komárom vármegye az alkotmány cselekvőleges védelme körül az elszántság, a hajthatatlan szilárdság ama dicsőségében, mely történelmünk e korszakában Abauj-Tornát, Zemplént, Nógrádot, Pestet az erkölcsi erőnek oly csodás fényével sugározta körül, nem osztozhatik. Társadalma alakulatának, összetételének ama, noha kisebb, de befolyásra nézve még mindig jelentékeny része, melyet közérzületében az alig mult idők kormányzati szelleme lenyűgözött, megakadályozta, bénította a törvényes ellenállás vezérletét, hogy e vármegye is a csatasor első harczvonalában állhasson.*
Az alkotmányvédelem vezérletének törzskarát alkották: Baranyay Géza, Kálmán Rudolf, gróf Zichy Miklós, Kürthy István, Világhy Gyula, Thaly Ferencz, Vásárhelyi Imre, Lózert Kálmán, Csetke Béla, Mihályi Béla, Palkovics Imre, Gyalókay László törvényhatósági bizottsági tagok.
Mindazáltal a mi a fenforgó viszonyok között a törvényes ellenállás ama taktikai czélját illeti, hogy t. i. az ellenséges hatalom hadmozdulati cselekvéseiben lépésről-lépésre akadályoztassék, vele szemben az ellenszenv, a bénítás minden lehető erkölcsi és törvényes fegyvere minden adott alkalommal éreztessék és felhasználtassék, e tekintetben az alkotmányvédelem vezérlete megtette eredményesen hazafias kötelességét. Felemelte tiltakozó szavát az alkotmányellenes hatalom tövénytelen volta ellen; az önkéntes adószolgáltatás és önkéntes ujonczbeállás korábbi egyenes betiltásával utóbb felhagyott ugyan, de ugyanakkor kiadta az érdekelteknek hivatalosan is, és pedig sikeresen a jelszót: elvárja a megye minden polgárától e részben is, mint minden egyébben, a hazafiság, az alkotmány követelményének szigorú teljesítését.
A kormány a megye részére Sárközy Aurél helyébe főispánnak 1905. november havának első felében Kubinyi Géza gömöri birtokost, volt országgyűlési képviselőt neveztette ki.
Kubinyi a törvény (1886: XXI. t.-cz. 46. szakasza), százados szokás és gyakorlat ellenére, a minthogy különben a vármegye ellenállása miatt másként nem is tehetett, még ugyane hónap 29-ikének 10 órájára maga tűzte ki a közgyűlést, mely őt a főispáni székbe beiktatandó lenne. Az alkotmányvédelem hívei a törvény ellenére egybehívott gyülekezetből elmaradjanak, sőt föltételezhetvén, miként néhányan csak azért is megjelennek, hogy jelenlétük által az önkényes beiktatásnak formaszerű törvényes színt adjanak, abban állapodott meg, hogy a székház gyűlési termében a mondott napon reggeli tizedfél órakor megjelenik, a hol és a mikor ünnepélyes és nyilvános tiltakozását bejelentendi a czélba vett önkényes főispáni beiktatás ellen, s e tiltakozás kinyilvánítására a törvényhatóság bizottságának tagjait meghívja.
Ily előzmények után virradt el a nap, melynek kora reggelén a vármegye székházának kapuit, udvarát, folyosóit katonaság és csendőrség fegyveres hada megszállotta, hogy fedezete alatt biztosíttassék a czélba vett beiktatási aktus.
A megszálló fegyveres sereg egy zászlóalj gyalogságból, egy század lovasságból, 36 csendőrből, összesen mintegy 900–1000 főből állott.
A székház gyűlési termében tiltakozásra nagy számmal pontosan megjelent bizottsági tagok élén Kálmán Rudolf országgyűlési képviselő s bizottsági tag, az alkotmányvédelem intézésének fővezérlője, csendben, feszült figyelemmel 546hallgatott, koronként zajos helyeslésekkel kisért beszédében óvást emelt a törvénytelen kormány helyhatósági hatalmi közege által czélba vett főispáni beiktatás törvénytelen volta ellen. Közhelyeslés hozzájárulásával jelentette ki, hogy valamint a beiktatásra szóló meghívást, úgy magát a beiktatás czége alatt netalán jelentkező egyének gyülekezetét a vármegye közgyűlésének, mint szintén a tervezett beiktatási aktust törvényesnek el nem ismerheti.
Mielőtt azonban még beszédét befejezhette, Kubinyi Géza főispán, be nem várva a saját meghívójában megszabott időt, jobbára ismeretlen idegenekből állott kiséretével, a teremben hirtelen megjelent; láttára fülsiketítő lárma, zsivaj támadt, melynek fenyegető magatartást eláruló zajában, a felháborodott érzelmek és forrongó szenvedelmek kitörése közt, a terem zöld asztalának ősi, nagyöblű kalamárisa valamiképpen mozgásba jött s röptében tartalma nedvével a főispáni díszköntöst feketére festette, de nem csekély súlyával személyt, szerencsére, nem talált, s a főispán, ki ezalatt kezében tartott papirlapról esküszöveget olvasott le, nyomban elhagyta a termet.
A teremben erre egyszerre helyreállt a csend, s a szónok, Kálmán Rudolf, a megszakadt beszédet a vármegye jelenvolt tiszti ügyészéhez intézett ama kérdésével végezte be: nyilatkozzék az iránt, vajjon a közgyűlésre szóló főispáni meghívást törvényesnek, a gyülekezetet főispáni beiktató közgyűlésnek, az állítólagos eskütételt a törvénynyel, szokással, gyakorlattal egyezőnek találja-e?
A tiszti ügyész a kérdésre tagadó értelemben válaszol. De mielőtt nyilatkozatát formaszerűleg megindokolhatta volna, a fegyveres erő előcsapata megjelent a teremben, s parancsnoka felsőbb utasítására s nyert hatalmára hivatkozva, szétoszlásra kényszerítette a tiltakozókat.
* * *
