Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos.
Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos.
1. Az országgyűlési ifjak, nemkülönben a Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos elfogatása, az ellenök, valamint Pest és Bars megyék közgyűlésein a szólásszabadság kérdéseiben felszólalt szónokok ellen folyamatba tett felségsértési, hűtlenségi és becstelenségí perek miatt követ urak a rendek nevében a kormányhatalom eljárása ellen tiltakozzanak és minden kitelhető módon rajta legyenek, miszerint szigorú törvény alkottassék, mely az ily erőszakos cselekedeteknek megismétlődhetését jövendőre nézve lehetetlenné tegye.
5252. A magyar nyelv, nemzeti szín és czímer diplomatikai érvényesülése: »Szorgalmazzák és sürgessék továbbra is követ urak, hogy az országos feliratok kezdettől fogva csak magyar nyelven szerkesztessenek; a kir, bíróságok és kir. kamara is csak magyar nyelven hivataloskodjanak; a katonaság a törvényhatóságokkal magyarul levelezzen; a magyar ezredek a fegyverben magyar nyelven gyakoroltassanak; a Magyarországban levő kincstári és katonai épületeken magyar felírások és színek használtassanak; a magyar katonaság zászlói, czímerei, egyenruhái az ország színeivel jeleltessenek; a magyar tengermelléki hajók magyar zászlók alatt járjanak s erről a külső hatalmasságok is értesíttessenek; sürgessék ezután is, hogy a magyar ezredekben csak magyar tisztek alkalmaztassanak, azok előléptetése is csak ilyen ezredekben történjék, – és végül tiltakozzanak az ellen, hogy osztrák kormányszékeknél szolgálatban álló magyar honosok főispánságot viselhessenek.«
