Összes lakosság. Szaporodás.
Összes lakosság. Szaporodás.
Az 1891-iki népszámláláskor vagyis 1890. deczember 31-én Nyitravármegye 5723 négyszögkilométer területén 396.559 lélek lakott. E szerint egy kilométerre 69.28 lakos esik, tehát az aránylag legsűrűbben lakott vármegyék közé számitható. 1880-ban a lakosok száma 355,131 volt, növekedett tehát 41,428 lélekkel, a mi megfelel 11.23% szaporodásnak. Nyitravármegye tehát a legerősebben szaporodó vármegyéink közé tartozik. A felvidéken, illetőleg a Duna balpartján csak Bars, Nógrád és Zólyom vármegyék multák felül kevéssel. Népszaporodás dolgában majdnem egyenlő Pozsonymegyével, melynek lakossága 11.19%-kal növekedett. Pedig Nyitravármegyéből is nem jelentéktelen számmal vándoroltak ki a munkakeresők, részint a szomszéd Ausztriába és a külföldre, részint az ország déli részei felé. A fővárosban 9000 nyitramegyeit találtak, a mi több két százaléknál, a mi, tekintve, hogy Nyitravármegye nem közvetlen szomszédja a fővárosnak, mint Fehérmegye, a honnan 8000, tehát a lakosság 4%-ka vándorolt Budapestre, mégis erős kontingens. Meglepőbb azonban, hogy Ausztriában ez időben 19,826 nyitravármegyei tartózkodott; számra nézve tehát közel annyi, mint Vasmegyéből, melynek lakóit szintén a szomszéd osztrák tartományok vonzzák magukhoz.
Nyitravármegye lakosságának elég nagy arányu növekedését természetes szaporodásának köszönheti. A születések száma 1000-re 47.9. De ez a szaporodás még nagyobb lenne, ha a gyermekhalandóság megdöbbentő nagy száma nem ellensúlyozná. A múlt évtizedben az összes vármegyék közül Nyitravármegyében volt a legnagyobb gyermekhalandóság. Ezer halott közt 453 volt az öt éven aluli gyermek. A szomszéd vármegyék szerencsésebb viszonyt mutathatnak: Trencsénben 43, Pozsonyban 41.5, Barsban 39.8 a gyermekhalandóság hányada. 1897-ben kiszámítás szerint 430,000-re emelkedett a lakosság.
