Pestmegye községei a középkorban.
Pestmegye községei a középkorban.
Pest vármegyének a középkorban, Csánki egybeállítása szerint, összesen kétszáz helysége volt. Ezt a számot ujabb adatok alapján 209-re emelhetjük fel. Feltünő azonban, hogy a megye községei közül oklevélszerűleg a XIII. századból csak nyolczat tudunk igazolni és pedig: Árnyasnyirt, Bikcsét, Jenőt, Pándot, Rátoltot, Sápot, Taksonyt és Varsányt. A községek túlnyomó részére csupán XV. századbeli okiratainkban találunk nyomokat. A névsor különben ez:
Abád (1447); Acsa (1462) Nógrád szélén Vácztól keletre; Acsád (W. XII. 511) Pest közelében; Adács (1480–84) Kunszentmiklóstól keletre; Ákosmonostora (1394. 1421. 1467. 1488) ma puszta Héviz mellett. Pródavizi Ördög Miklós 1421-ben a királynak engedte át. 1467-ben a Rozgonyiaké, kik a Csákyak vagy Zsidaiak után az apátság kegyurai is voltak; Akasztó (1291. W. XII. 511); Alap (1447. 1467); Alberti (1390. 1469); Almás (1406–9. O. L. DO. 9153. 1409. 1410). Ma Tóalmás; Alpár a megye legrégibb helye, melyet már Anonymus is felemlít. Árnyasnyir (1297. W. XII. 341) Pest mellett Taksony és Varsány között feküdt. Alsómacsa (1421. 1422. 1446. 1447) ma Mácsa.
Babli már a XV. század elején (1406. 1409. 1410.) úgy emlékeznek róla, mint elpusztult helyről, melyet lakosai elhagytak. Kóka táján feküdt; Bag (1394. 1430. 1467.) Ma Bag és Kisbag Aszód m.; Bankháza (1461. 1515.) Az előbbi évben 218Pesthez, az utóbbiban Fejérhez számítják. 1453-ban fejérmegyeinek mondatik azzal: alias Hazugd, ma puszta Laczházától keletre. Barabásszállása (-háza) a mindszenti kun területen feküdt; Barócz (1440) ma baracsi puszta Kunszentmiklóstól keletre; Báté (1447.); Battyán (1422. 1446. 1482.) Ma Bottyán Vácztól délkeletre; Bene (1458.) ma puszta Őrkény mellett. Bénye (1368. 1459.) Monor mellett; Berczel (1482.) Alberti pusztája volt; Berky (1455. 1464. 1483. 1486.) Ma puszta a fehér-vármegyei Tárnok mellett; Bessenyő (1492.) vámszedőhely volt. Bessenyő 1331. 1374. és 1410-ben rombadőlt falu. Ma Nagy- és Kisbesnyő puszták Ócsa és Sári között; Bikcse (1275. 1310. 1419. 1426. 1470. 1482.) Vámszedő hely. Ma Tápióbicske; Billye (1426. 1431.) Ma puszta Mende mellett; Bódogfalva Kishatvan mellett, v. tartozéka volt; Boldogasszonykátája (1473.) Ma Boldogkáta puszta; Bő (1465.) Ez évben Mátyás a községet, mely már 1349-ben is előfordul, ketté osztja és a Kenderesi Balázs kezén lévő részt Pestmegyéhez csatolja. A mai Tiszabő. Bud (1390. 1446. 1507.) Ma Bugyi Büd (1403. 1401.) Billye mellett feküdt.
Csaba (1411. 1471. 1499.) Ma Rákoscsaba; Csamád (1430. 1464.) Ma Csomád; Csapol (1453. 1467.) Tápióbicske táján; Csekekátája (1474. 1476. 1498.); Csemer (1434. 1447. 1484.) Ma Csömör; Csév (1411. 1447. 1466.) Ma puszta Pilis és Nyáregyháza táján; Csóth (1345.) Alag mellett feküdt; Cső vagy Csővár (l345.) Czinkota (1452. 1465.)
Dabas (1447. 1490.); Damony (1430. 1446.) Ma Domony; Dány (1324. 1463.) ma puszta Dánszentmiklós néven Alberti és Pusztavacs között; Délegyháza (1516.); Diód láttuk Diód kastély alatt. A középkorban Gyódnak is mondatik. Ma Diósd; Dob (1291. W. XII. 511.); Dunaharasztja (1440. 1449. 1453. 1488.) Ma Dunaharaszti; Dusnok (1434.) Péczel környékén feküdt.
Ecser (1447); Eperszeg (1406.) Ma puszta Gödöllőtől éjszak felé; Érd (1450. 1464.) Ma Fehérmegyében; Érkesbudája (1376. 1374. 1376.) Czegléd szomszédja; Eső (1407. 1451.) Ma puszta Örkény mellett.
Farkasd (1508.) Ma puszta Gomba és Mende között; Farnos (1421. 1436. 1476.) Egyes részei Fehér vármegyéhez számíttattak; Félegyház (1389. 1424.) Ma Kiskunfélegyháza; Folt (1406.) Ma Fót.
Gomba (1390. 1437.); Gőd (1415) Ma puszta; Gödöllő (1368.); Gömcsöd (1291. W. XII. 511.); Gubacs (1430. 1467. 1468.) Ma puszta. 1430-ban még szigeten feküdt; Gyál (1323. 1407. 1451.) Már 1323-ban Szent-Györgyről nevezett templom volt e faluban. Ma puszta Soroksár mellett; Gyoldocs (1434. 1439.) Ócsa és Dabas táján feküdt; Gyón (1447.); Gyömrő (1424. 1440. 1446. 1447.); Györk (1881.) Ma Hévízgyörk.
Halásztelek (1291. 1424. 1447. 1487.) Ma puszta Kunszentmiklós és Dömsöd között; Halom (1390. 1440.) Ma puszta Vecsés mellett; Haraszti, régebben Danaharasztja; Hartyán (1480.) Ma Újhartyán; Hartyán (1425. 1426.) Ma Váczhartyán; Hazugd, más néven Bankháza; Hegyesegyház (1391. 1411.) Jászapátival és Kisérrel határos; Hernád (1390. 1466.) Ma puszta Örkény mellett; Hernád, ma puszta Iklad és Aszód mellett; Hévizvölgye (1425. 1440. 1447.) Ma Galgahéviz; Horhi (1467. 1470. 1487.) Tárnok táján feküdt; Hugye, Pestvármegyéhez is számítják, de szorosan véve Csepelhez tartozott.
1klad (1446. 1461. 1422.) Inarcs (1302. 1395. 1464. 1490.) Ma puszta Dabastól éjszakra; Irsa (1407.); Irsvaszeg (1400, 1430, 1450.) Ilsvaszeg, Irsovaszeg, Irsaszeg néven is szerepel; ma Isaszeg; Istvánháza (1395. 1406.) Ma Ivánháza; Jánoshída (1465.) 1401-ben még Szolnok, 1426-ban még Heves vármegyéhez számítják; Jenő, tulajdonkép Kisjenő (1281. 1425. 1438. 1453.) Felhévvizzel szemben feküdt és révje is volt.
Kakath (1397. 1480.) Már korán lakatlan volt. Ma puszta Kunhegyes és Kenderes között; Kakucs (1465. 1480.) Czegléd mellett; Kálva vagy Kálna (1435. 1437. 1459. 1463.) Ma Káva Pilis mellett; Káposztásmegyer (1486.) Kartal (1461. 1472.); Káta (1390. 1453.) Ma Nagykáta; Kenderes (1422. 1465.) 1397-ben Kerek(egy)ház néven szerepelt. Egy része Heves vármegyében feküdt; Kér, máskép Kérvölgy (1421. 1430. 1438.) Már jó korán csak pusztaként szerepel, mely Mácsához tartozott. 1422-ben Mindszentekről nevezett temploma volt. Ma Kéripuszta; Kerekegyház (1323. 1343. 1424. 1444. 1447. 1481.) Gyál szomszédja volt; Kerepes (1467); Kesző (1317. 1329. 1407. 1415.) Ma Dunakeszi; Kisnémedi (1400. 1426.) Vácztól délkeletre; Kóka (1409. 1439. 1472.) Konyó 219(1419.) Tápióbicske táján feküdt; Kormányos (1323.) Gyállal volt határos; .Körtvélyes (1400. 1434. 1437.) Péczel szomszédságában volt; Kuldó (1450. 1455.) Ma Fehér vármegyében fekszik, Martonvásártól éjszaknyugatra.
Lázár (1434.) Péczel táján feküdt; Lőb (1447. 1489.) Ma puszta Üllő mellett; Ligetegyház (1446.) Ma, Liget néven puszta Zsidó mellett; Locsod (1326.) Ma puszta Péczel mellett; Lőrinczi 1415-ben Nógrádhoz, 1467-ben Heveshez, 1470-ben már Pesthez tartozott. Ma nógrád-vármegyei község.
Mácsa (1421. 1422. 1430. 1446. 1447.) Régente volt Felsőmácsa, mely Nógrád vármegyéhez tartozott és Alsómácsa, mely Pest vármegyében feküdt. Ma csak egy Mácsát ösmerünk, Aszódtól éjszaknyugatra, a nógrádi határon; Maglód (1461); Majosháza (1377. 1388.) 1395-ön túl Fejérhez számítják. (Lásd m. a.); Mánteleke (1458.) Ma puszta Damas mellett, délnyugatra; Megyer (1461.) az Abonytól éjszakra fekvő megyeri puszta; Megyer (1438.) hévízvölgyi község volt. Ma Megyerke; Mende (1411.); Mikebudája (1376. 1395. 1441.) Ma puszta Czegléd mellett; Mindszent kun terület lett ; Monor (1401. 1446.); Monostor (1467.) Ma puszta Hévíz mellett; Monostorsáp (1484.) Ma puszta Czibakháza mellett Sáp néven és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyéhez tartozik. Monyoród (1447. 1453.) Már Szent László király idejében benczés apátság volt. Ma Mogyoród.
Nándorfölde (1400). Péczel mellett feküdt; Némedi (1383. 1400. 1464.) Ma Alsónémedi; Nyársapáti (1445. 1450.) Ma puszta Czegléd mellett: Nyáregyháza (1411. 1441. 1487.) néha Nyári néven. Czeglédtől éjszaknyugatra feküdt; Nyír (1425. 1438. 1440.) Nyíregyháza puszta Valkó mellett.
Olcsa (1440. 1454.) Ma Ócsa; Ordasháza (1326.) A XV. században Solthoz tartozik; Oszlár (1426. 1438. 1440.) Ma puszta Péczeltől délkeletre; Ökörd (1343.) Ma Ökörtelek Csiktarcsa mellett; Örkény (1424.)
Pákony (1417. 1440. 1447. 1449.) Ma puszta Haraszti határában; Palota (1447. 1467.) Ma Rákospalota; Pánd (1275. 1424. 1459.); Párdy (1467). Pest mellett feküdt; Péczel (1434. 1436. 1440.); Pereg (1447.) Laczháza mellett. Tulajdonképen Fehér vármegyéhez tartozott; Peszér (1458.) Ma puszta Örkény vidékén; Péteri (1421. 1455.); Pilis (1424.); Poltharasztja (1404. 1441. 1449. 1485.) Fileharasztja néven is említtetik. Ma Pótharaszt puszta Pilistől nyugatra; Püspökhatvana (1460. 1462.)
Ráda (1434. 1490.) Ma puszta Harasztitól éjszakkeletre; Rátolt (1283. 1465.)
Saap (1291. W, XII. 511.) Monostorsáp szomszédja volt; Ság (1390. 1453. 1469. 1478.) Ma Tápióság; Sáp (1283.) Ma Tápiósáp; Sári (1374. 1410.); Sikátor (1421. 1489.) Ma Rákospalotától éjszakkeletre fekvő puszta; Sikond (1471.) Kálva mellett fekvő puszta volt; Sira (1434.) Péczel vidékén volt; Sokró (1326.) Locsod határában; Soroksár (1403. 1429.); Sóskút (1495.) Ma Fejérvármegyéhez tartozik; Söreg (1368. 1455. 1498.) Ma puszta Czegléd mellett; Süly (1426. 1447. 1472.) Ma Tápiósüly.
Szada (1430. 1446.); Szajos (Zahrus) (1341.) fekvése ösmeretlen; Szakálos (1391.) Gomba vidékén feküdt, ma csak dűlő-névként maradt fenn; Szászhalom (1447. 1460. 1478.) Káposztásmegyer vidékén, a Duna partján feküdt; Székely (1380.) Tárnok határában feküdt. Ma Fehérmegyéhez tartozik. Szele (1347. 1422. 1476.) Az első évben még Szolnok vármegyéhez tartozott, és Nagy- meg Kisszelére oszlott. Ma Tápiószele a neve. Szemere (1454.); Szénfalva, Pesty említi; Szent-Dienes (1424. 1464. 1465.) Ma puszta Soroksár és Haraszti között. Szent-Egyed (1324. 1380.) Ez utóbbi évben már elhagyatott falu. Maglód mellett feküdt; Szentfalva (1467. 1468.) Pest mellett feküdt; Sxent-Györgyteleke (1426.) Ma puszta Isaszeg határában; Szent-György (1508.) Ma Tatárszentgyörgy; Szent-Ivánháza (Lásd Szent-István alatt); Szent-Jakab (1430.) Ma puszta Gödöllő vidékén; Szentkirály (1430.) Ma puszta Gödöllő mellett; Szentkirály Pereg mellett fekvő helység, mely 1453-tól Fejér vármegyéhez tartozott; Szent-László (1425. 1447.) Ma Váczszentlászló; Szent-Lőrincz (1424. 1445.); Szent-Lőrinczkátája (1473.); Szent-Mártonkátája (1437. 1474.); Szentmihály (1467.) a mai nyaralótelep; Szent-Mihály (1505.) Csép mellett a Csepelszigeten feküdt; Szent-Miklós (1430. 1493.-től kezdve Kisszentmiklós.) Szent-Péter (1458.) Dabas vidékén volt; Szent-Szalvátor (1465.) Kakucs táján feküdt; Szent-Tamáskátája (1467.) Ma puszta; Szent-Vid (1390. 1453.) a Bicske határában fekvő Vidi pusztával azonos; Szér (1426.) Kóka és Szecső között feküdt; Sződ 220(1317. 1415. 1439. 1458.); Szörény (1425. 1426. 1467.) Isaszeg vidékén volt; Szunyog (1479). Ma puszta.
Tabajd (1493.) Kis-Szent-Miklós vidékén; Taksony (1281. 1400. 1453.) A megye egyik legrégibb lakott helye. Hajdan szigeten feküdt. Taxon possessio in insula Ilbew (1453. O. L. DO. 14643.); Tápiószentmárton (1495.) Ez évben a vármegye itt tartotta közgyűlését; Tarcha (1447. 1452.) A Tarcsai Csik család birtoka, a melytől a Csik-Tarcsa nevet kapta. Tarcsa (1467.) A Péczeliek birtoka volt. Ma Kistarcsa; Tárnok (1467) Tulajdonképen Pilishez tartozott (1487.) ma Fehér vármegyében fekszik; Tass (1421.) Mácsához tartozott; Téte (1441. 1480.) Ma puszta Gomba és Mende között; Tétény (1405. 1409. 1424. 1430.); Tivadar (1434. 1439.) Péczel vidékén; Tordas (1444. 1487) Ma Fehér vármegye községe, Martonvásártól éjszaknyugatra; Tótfalu (1470.) Ma puszta Aszód mellett; Tura (1394. 1438. 1467.) Vámszedő hely volt.
Újbécs (1281. 1341. 1406.) Pest külvárosa volt. Az Anjouk alatt szép kastély állott benne; Uj-Dány (1324.) Ma Dány, Aszódtól délkeletre; Ujfalu (1446.) A mai Váczkisújfalu Zsidó mellett; Ujfalu (1324. 1343. 1437.) Vámszedő hely volt. Ma puszta Monor mellett; Uri (1324.); Ülbő (1435.) Ma Ürbő puszta; Üllő (Illew) (1452. 1487. 1489.) A megyei törvénykezés helye volt.
Vacs (1415. 1440.) Czegléd vidékén; Vadasülése (1437.) Kálva vidékén feküdt; Valkó (1440.); Vány 1368-ban már elpusztult templomáról és lakatlanná vált területéről van szó. Ma puszta Ócsa mellett; Várok (1473.) Ma puszta Kóka mellett; Varsány (1281. 1391. 1453.) 1449-ben Fejér vármegyéből a nyulszigeti apáczák kérelmére Pest vármegyébe kebelezik; Vasad (1440.); Vatya (1415.) Vacs mellett feküdt; Vecsés (1434. 1481. 1489.); Veresegyház (1426. 1430.); Versegd (1461.) Ma Verseng Aszódtól éjszakkeletre; Vikte (1394. 1424.) Irsa vidékén volt.
Zamar (1458.) Ma Puszta-Zámor Fehér vármegyében; Zsámbok (1380. 1406 –9.) A nógrádvármegyei Szanda vár tartozéka volt; Zsidó (1421. 1422. 1446.) Zsiger (1390. 1446. 1469. 1494.)
