Pestvár és város.
Pestvár és város.
Pest a honfoglalás előtt szláv telep volt. Valószínű, hogy Árpád bejövetelekor igen gyér volt a népessége, mert már Anonymus említi, hogy Taksony fejedelem idejében Billa és Bossu vezetésével nagyszámú izmaelita jővén be, a fejedelem ezeknek Pest várat adományozta oda.* Annyi kétségtelen, hogy Pest első lakosai között nagy számmal voltak bolgárok, mert a modern nyelvtudomány szerint Pest neve határozottan bolgár eredetű s valószínűleg a mai Gellérthegy valamely nagyobb terjedelmű barlangja adott alkalmat ez elnevezésre. Pest ugyanis barlangot jelent.*
Cap. LVII.
V. ö: Melich: Szláv jövevény szavaink. – Rad. Jugoslav. 100 K.
216Pest kezdetben a Duna mindkét partjára kiterjeszkedett. Oka ennek a pesti rév volt. Az volt ugyanis a középkorban szokásban, hogy a rév a folyam mindkét partján ugyanazt a nevet viselte s annak tulajdonosai igyekeztek mindkét parton egyező nevű telepet alapítani. A tulajdonképeni helység a balparton feküdt s a jobbparti rév körül csak egyes őrházak, raktárak lehettek. A révet magát és a fölötte emelkedő hegyet Pestnek nevezték; amazt pesti révnek, emezt pesti hegynek; sőt tudjuk, hogy a budai várhegy is ujpesti hegy nevet viselt egyideig s így maga Budavára kezdetben Újpest lehetett. Ez a körülmény okozta, hogy utóbb egyes nyelvtudósok és történetírók a Pest és Oven (Ofen) elnevezéseket egyértelműnek vették.
A hely fontossága folyton növekedett, s idővel nagy német teleppé lett. A tatárjárás után bekövetkezett nagy szervezési munkálat folyamán, az egyébként erődítésre kevésbé alkalmas hely is várszerű jelleget vett fel. Természetes védelmi vonalát a Duna főága és a megyeri rév táján a Dunából kiszakadt, a mai Soroksár előtt abba ismét visszaömlő mellékága, vagyis a hely szigetszerű jellege adta meg. Ennek a mellékágnak a mentén feküdt Felhévvízzel szemben Jenő falu; az új Országház táján Ujbécs, melyek utóbb Pest külvárosaivá lettek. Az ilyképpen alakult pesti terület legkimagaslóbb része a mai Belváros volt, a városháztértől körülbelül a Bástya-utczáig és kelet felé a Kossuth Lajos-utcza torkolatáig eső rész. A mai ujvárosházától a piaristák épületéig terjedő rész volt a vár, a többi terület a város, melyet csak 1471-ben, Mátyás korában vettek körül kőfallal.
Egyébként Pest a jobbparton épített IV. Béla városának függeléke gyanánt szerepelt hosszú ideig és becsületére légyen felemlítve, hogy ennek ellenére mindig magyarabb jellegű volt jobbparti mostohájánál. 1413-ban, a mikor az eddigi adatok szerint először választhatott magának külön bírót, magyar embert emelt e méltóságba, holott a budai híres törvénykönyv magyarnak megválasztását egyenesen tilalmazta. Ez időben azonban még mindig falunak tekintették, s első nagyobb városias jellegű kiváltságait Zsigmond királytól kapta, elismerésül azért az 1000 aranyért, a melylyel a folytonos pénzzavarral küzdő uralkodót megsegítette.
Nagyobb és jelentősebb épületei a középkorban alig voltak. Emelkedése minden tekintetben Mátyás király nevéhez fűződik. Neki köszönte kőből épült kőfalát, mely az Ujvilág-utcza, a Magyar-utcza és a régi Fehér hajó-utcza vonalán állott; ekkor lett királyi tárnoki város és így Buda után az ország második városa, ekkor kezdődnek országos vásárai.
Épületei közül a középkorban csakis a Boldogasszonyról nevezett plebániatemplom, a Domonkosok temploma és kolostora, a Szent János-vitézek Miklóstemploma, a ferenczrendiek és az ágostonosok klastromai említtetnek.
