Czegléd. Kis-Hatvan. Szecső.
Czegléd. Kis-Hatvan. Szecső.
Mezővárosai közül jelentékenyebbek voltak Czegléd, Kis-Hatvan, Szecső vagy Szecsőd, Kecskemét és Kőrös, a melyek mind oklevélszerűleg csak 1368 táján tűnnek fel.
Czegléd régi királyi birtok volt s I. Lajos azt édes anyjának, Erzsébet királynénak ajándékozta oda 1368-ban (O. Lvt. DO. 4723). Tőle nyerték 1368-ban az óbudai apáczák. Vámos, vásáros hely volt.
Kis-Hatvant, a hevesmegyei Nagy-Hatvant (ma egyszerűen Hatvan), 1492-ben említik „oppidum Kyshathvan” néven, a Hatvaniak birtokaként. Valószínű, hogy kiegészítő része volt Bodógfalva (Bodóháza), mely 1439-ben a Báthoryak kezére jutott és akkor Bodogazzonhatvana néven szerepelt. (O. L. DO. 13403.)
Szecső ma Tápió-Szecső. 1474-ben szerepel oppidumként, országos vásárját azonban már 1427-ben említik. Ez időben a Perényieké volt, a kik 1471-ben 16.000 frtért a Báthoryaknak adták el. (O. L. DO. 17254. és 17258.)
