Az 1789. év kataszter.
317Az 1789. év kataszter.
Világosan mutatják e számok, hogy a vármegyében Budavár felszabadulása után a közgazdasági viszonyok lassú, de folytonos emelkedésnek indultak. Mindamellett a föld kellő kihasználása szükségessé tette a földelosztás és arányosítás munkálatát. Ezt II. József császár indította meg országszerte és így vármegyénkben is. Míg azonban ez a munkálat mindenütt elveszett; mert a császár törvénytelen rendeletein bosszankodó törvényhatóságok azokat egyszerűen megsemmisítették, addig vármegyénk első katasztere egy sajátos véletlen következtében a Szily család levéltárában fennmaradt és a Nemz. Múzeumba került.*
Itt találta meg és közölte Horváth Sándor a Gazdaságtörténeti Szemle VIII. évf.
E rendkívül becses okiratnak minden egyes község birtokviszonyait feltüntető részletes adatait e helyütt közölnünk nem lehet s csupán a végösszegek feltüntetésére s az azokból folyó tanulságokra szorítkozhatunk. Ez első kataszteri felosztás szerint volt a vármegyében:
Mivelési ágak
szerint |
Földesúri hatalom
és saját mívelés alatt |
Földesúri hatalom alatt,
de jobbágy kézben |
Egy kézben
|
Megjegyzések
|
Összesen
|
Szántóföld
|
131,873h. 4407-öl
|
106,524h. 1505 -öl
|
276,892h. 2809 -öl
|
–
|
516,290h. -öl
|
Rét
|
104,036” 4709”
|
49,995” 6015”
|
122,769” 2710”
|
–
|
276,602” 687”
|
Legelő
|
197,936” 811”
|
76,386” 3919”
|
198,564” 92”
|
Közösen hasz. 67,644 3418
|
540,491” 3840”
|
Erdő
|
134,629” 4522”
|
2,795” 2417”
|
–
|
Jövedelmez 192,324f. 11 10/16 kr.
|
137,415” 529”
|
Kertek és nádasok
|
24,054” 4452”
|
21,956” 2323”
|
18,377” 4824”
|
–
|
68,388” 5199”
|
Szőlők
|
2,033” 11”
|
40,862” 4805”
|
–
|
93,485 f. 8 3/16 kr.
|
42,896” 1096”
|
Összesen
|
595,663h. 5712 -öl
|
298,523h. 1784 -öl
|
615,603h. 4035 -öl
|
–
|
1592,084h. 1029 -öl
|
a mely végösszeghez; ha hozzávesszük a közösen használt legelők területét 67,644 hold 5418 -ölet, az egész kataszteri földmérés alá eső földek összege kitesz 1.592,084 holdat és 1029 ölet. E számok megértéséhez azonban meg kell jegyeznünk, hogy a II. Józseftől elrendelt és vármegyénkre nézve 1789-ben foganatosított kataszteri földmérés a holdakat 6400 ölével számította.
A József-féle kataszter igen örvendetes javulásról tesz tanúságot. Az 1720-iki összeíráshoz képest, mely összesen 73324 holdról emlékezik, a mívelés alá eső terület a megyében, valamivel több mint félszázad alatt, meghuszszorosodott, a mi igen jelentékeny szaporodás. Az egyes ágakat véve, a szántóföldek területe kb. 10%-al, a réteké kb. 15%-al, de a szőlőké csak kb. 2 1/2%-al növekedett.
Az egyes mívelési ágakat szem előtt tartva, érdekes, hogy a földesúri hatalom alatt álló területeken a kertek, nádasok és a szőlők vannak aránylag leginkább a jobbágyok kezére átengedve. A 42896 hold szőlőből például csak 2033 h. volt házi kezelésben, míg 42862 holdat a jobbágyok bírtak. Az uraság borszükségletét tehát a bordézsma volt hivatva kielégíteni. Erdőterület földesúri hatalmon kívül nem volt, de nem volt szőleje sem másnak, mint a kinek azt a földesúr engedélyezte.
