Az első gazdaszövetség.
Az első gazdaszövetség.
Egy alakítandó magyar gazda-szövetség eszméje szintén a vármegyéből indult ki. Szentkirályi László alispánhoz valaki 1717-ben tervet nyujtott be, „hogy hazánkban egy, a mezei gazdálkodásra és annak előmenetelére ügyelő szövetség szerveztessék”, melynek czélja a gazdaságra vonatkozó hasznos tudnivalók, teendők följegyzése, összeállítása és kinyomatása volna, hogy ez által akár kisebb, akár nagyobb birtokosoknak némi útmutatás álljon rendelkezésükre s a gazda, ha gazdaságában javítást akar eszközölni – külföldi könyvek után indulva – ne legyen kénytelen saját kárán tanulni.
E gazdaszövetség tagjaivá, az indítványozó véleménye szerint, az ország ügyes és szorgalmas gazdáit kellene kiválasztani, a Pesthez közel lakó tagok közül pedig igazgatóságot alakítani, mely titkárt tart és levéltárat állítana fel. A költségeket egy gazda-naptár kiadásával és elárúsításával véli fedezhetőknek.
Az alispánnak tetszett az eszme s bemutatta azt József nádornak, a főispánnak is. A főherczeg elvállalta az alakítandó szövetség „főoltalmazói” állását s ezzel az ügy meg is volt indítva. 1817. aug. 24-én az alispán elnöklete alatt ültek egybe: báró Brudern József, gróf Brunswick Ferencz, gróf Esterházy Károly, gróf Festetich György, gróf Festetich János, Glosius Dániel táblabíró, gróf Festetich Antal, gróf Hunyady József, báró Orczy Lőrincz, Szily József udv. tanácsos, gróf Waldstein Manó és báró Wenckheim József, hogy az eszmét megvitassák.*
V. ö.: Horváth Sándor közlését Magy. Gazdatört. Szemle. V. 362. 1.
Volt-e sikere a szép és hasznos eszmének, vagy csak eszme maradt, nem tudjuk. Újabb idők, a régi álmodozók szép terveit, megis valóra váltották.
