SZÍNÉSZET. Írta E. Nagy Olivér dr.
394SZÍNÉSZET.
Írta E. Nagy Olivér dr.
Írta E. Nagy Olivér dr.
Nyugat-Magyarországnak már évszázadok óta valódi kulturális melegágya Pozsony, az ősi koronázó város és Pozsony vármegye. Nemcsak a város történelmi multja igazolja annak a közművelődési tekintetben kiváló jelentőségét, hanem a vármegyének több pontján emelkedtek már a rég letünt időkben oly városok, a melyek rövid idő alatt kriályi privilégiumhoz jutva, az ország nyugati vidékének kulturális góczpontjaivá lettek. Nagyszombat, Bazin, Szentgyörgy, Somorja, mind kiváltságos városok voltak s így természetes, hogy ezek a helyek mint valami jegeczedő pontok szolgáltak a műveltség fejlesztésére. Sajnos, ez a kultura túlnyomó részben nem volt magyar; de ezen nem lehet csodálkozni, mert ezek a városok nagyon közel fekszenek a németség határához, és mert a magyar nemzet évszázadokon át a külső ellenséggel való hadviseléssel lévén elfoglalva, ezek a helyek, a melyek úgyszólván kiestek már a harcztérből, nyugodtan fejlődhettek és fogadhatták be a nyugati, azaz német kulturát.
Midőn tehát látjuk, hogy Pozsony vármegye ezen a téren is előkelő szerepet játszott, önkéntelenül felmerül az a kérdés is, hogy az általános művelődés egyik legjellegzetesebb eszköze, a színművészet, szintén oly régi hagyományokkal rendelkezik-e az országnak ebben a részében, mint a műveltség egyéb megnyilatkozási formái? Igen. Pozsonynak oly régi a színészete, oly magas színvonalon állott már több mint száz évvel ezelőtt a művészetnek ez az ága, hogy Pozsony e tekintetben is méltán játszhatik a országban elsőrangú szerepet.
A legrégibb történeti nyomok itt is, mint egyebütt, az úgynevezett iskolai drámákra vezetnek vissza. Már a XVII. század első éveiből vannak adataink arra nézve, hogy a jezsuiták iskoláiban ilyen drámákat játszottak. Tárgyuk nagyobbára bibliai vagy általában erkölcsi volt és csak e drámafaj későbbi fejlődési fokain merítik a szerzők tárgyaikat a világtörténelemből, vagy a hazai históriából. Vág-Sellye volt az a hely, a hol először játszottak iskolai drámát 1601-ben. De sokkal nagyobb lendületet nyert ez a műfaj Nagyszombatban, a hol 1633-ban már erős virágzásnak indult, sőt már a külső hatás eszközeire is nagy súlyt helyeztek, a mit az a körülmény bizonyít, hogy az előadásokat nagy fénynyel és előkelő ízléssel rendezték.
A nagyszombati színészet.
Pozsony szinészete.
Az 1776-iki színház.
Az első magyar színtársulat.
Magyar operaelőadások.
A Pálffy-kerti színház.
1849 után.
100 éves jubileum.
Az új színház.
Vegyes nyelvű előadások.
A pozsony-soproni színi szövetség.
