Bélavár.
Bélavár.
Bélavár. A Dráva mentén fekvő kisközség. Házainak száma 116, lakosaié 918, a kik nagyrészt horvátajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása: Vízvár. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő, egyházas helyként. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka. 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint városi kiváltságokat élvezett. A XV. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában találjuk. Az 1571. évi 46török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordul elő és ekkor csak 11 házból állott. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család. Jelenleg is herczeg Festetics Tassilónak van itt nagyobb birtoka. Hajdan itt a Dráva mellett vár volt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. A hagyomány szerint e várban tartották az ország rendei 1531-ben értekezletüket. E vár a török uralom alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt. A róm. kath. templom 1878-ban épült. 1866-ban és 1877-ben a község fele része leégett.
