Beleg.
Beleg.
Beleg. A budapest–fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 95, lakosaié: 704, a kik közül 192 róm. kath. és 416 református. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E helységről 1493-ban van első ízben okleveles adatunk, a mikor a vránai perjelség birtoka. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Török János, 1598–99-ben Zrinyi György volt a földesura. Az 1554. évi török adólajstromban Bilok alakban fordul elő, 7 házzal. A hódoltság alatt elpusztult, de 1713-ban újra települt. 1715–1726 között őrgróf Turinetti Herkules József Lajosé volt. 1733-tól a mai napig a Festetics-család volt a birtokosa és most gróf Festetics Pál az ura. A községbeli régi úrilakot gróf Festetics Antal a XIX. század ötvenes éveiben építtette; jelenleg gróf Festetics Pálé és a bérlő lakásául szolgál. A helybeli református templom 1862-ben épült. 1855-ben a lakosság felerésze a kolera-ragálynak lett áldozata. 1886-ban a község kétharmada leégett. A lakosok hitelszövetkezetet, tejszövetkezetet és olvasókört tartanak fenn. Van itt egy gőzmalom, mely Varga József és Simier Sándor tulajdona. A határban a pusztaréti-dűlőben egy földvár nyomaira akadunk, melyet török várnak neveznek. Különben is sok lelet tanuskodik arról, hogy e vidék már az őskorban is lakott volt. 1855-ben egy bronztáblát találtak itt, amelyre Vespasianus császárnak egy hadirendelete van vésve. E táblát a Nemzeti Múzeumban őrzik. A községhez tartozik: Keleti-major, Nyugati-major.
