A rómaiak uralma.
A rómaiak uralma.
A római uralom már Octavianus alatt, Kr. e. 34-ben, gyökeret vert a Dráva és Száva közén, tovább azonban nem terjeszkedhetett. A vármegye területére nyugat felől nyomultak be a rómaiak. Még Vespasianus császár alatt (69–79) Pannónia keleti határa a Balaton lehetett, a tőle keletre eső részt azonban ekkor még nem szállották meg. (Millenn. Történet I. k., LXXVIII.) Valószínűleg Domitianus uralkodása alatt (85–92) nyomultak be a római légiók a mai Somogy vármegye területére s Trajanus császár alatt, 98–99-ben, már az egész Duna-vonal a rómaiak kezébe került. Megszállván Pannóniát, Trajanus császár uralkodása alatt, 105–107. években, kétfelé osztották. A mai Somogy vármegye területe Felső-Pannónia (Pannonia Superior) területéhez tartozott.
A mint a római légiók a Balaton és a Dráva közötti földön megjelentek, hozzáfogtak a táborhelyek és az útak építéséhez. Az itt talált kelták a hódító rómaiaknak meghódoltak, sőt a hódítókkal együtt éltek. Domitianus császár uralkodása alatt a légiók már állandó táborhelyeken állomásoztak a vármegye területén. A Kutas és Beleg közötti határon, 1855-ben, árokásás alkalmával egy bronztáblát találtak, mely 85-ből, Domitianus uralkodásának idejéből való és a Pannóniában állomásozó légiókhoz beosztott segédcsapatok jegyzékét tartalmazza, és különösebben azért is érdekes, mert a dunántúli leletek közül a legtöbb ala (lovasosztály) és cohors (gyalogosztály) nevét ez örökítette meg. A táblán felsorolt 6 ala és 15 cohors összes legénysége 11.500 embert számlált, a mi éppen két 356légiónak felelt meg. (Mill. Tört. I. CLVII. l.). Mivel pedig a légiók egyes részei a főtáborhelyektől olykor messze feküdtek, a védelmi rendszer megkövetelte, hogy a csapatok az egyik táborhelytől a másikra minél gyorsabban juthassanak, a rómaiak már ez okból is különös gondot fordítottak az országútak építésére. Somogy vármegyén csak egy ily jelentékenyebb útvonal húzódott végig, mely Mursától (Eszék) kiindulva, Sophianaen (Pécs) át, Mogentianaeba (Keszthely) s onnan Scrabantia (Sopron) felé vonult, összekötve a tartomány keleti felét a nyugati részekkel.
Trajanus császár hadjárataival végződött a római uralom terjeszkedése; még egy századig eltartott a szervezkedés munkája, azután kezdődött a hanyatlás.
A népvándorlás fergetegei sem irtották ki teljesen a római élet emlékeit és noha a mai Somogy vármegye területén jelentékenyebb táborhely vagy helység nem volt a római uralom alatt, mégis a négyszázados uralom emlékei itten is fel-felbukkannak a földből. Különösen nagyszámú érem-leletről számolhatunk be, melyeknek legnagyobb része már a római uralom hanyatlásának korszakából származik és a melyekről a vármegye őskorát tárgyaló rész szintén már megemlékezett.
