István megkoronáztatása. A bessenyők.
István megkoronáztatása. A bessenyők.
Koppány legyőzetése után nemcsak az egyháziak, hanem a jövevény lovagok is nagy adományokban részesültek Somogyban. A Dráva mellett kapott nagyobb birtokot Theobald gróf, a kitől a vármegye történetében utóbb nagy szerepet játszott Tibold-nemzetség ered. A keresztény hit megszilárdítása és az új államszervezet alapjainak lerakása után István arra törekedett, hogy alkotását a keresztény világ közösségébe 364úgy illeszsze bele, hogy ezzel az ország önállósága ne veszélyeztessék. István Szilveszter pápához fordult koronáért, melylyel magát 1001-ben megkoronáztatta. A nemzeti királyság, megalakulása idejében a honfoglaláskor itt talált szlávok már beolvadtak a magyarságba, számukat szaporították egyes beköltözött népek is. A mai Somogy vármegye területén az első betelepült nép a bessenyők voltak, a kiknek egy csapatát, ha III. Béla király névtelen jegyzőjének hitelt adhatunk, még Zoltán fejedelem telepítette le az ország nyugati részén. A bessenyők somogyi telepeiről a székesfehérvári János-lovagok részére III. Béla királytól 1193-ban kiállított megerősítő levél is megemlékezik; de emléküket a helynevek is őrzik a vármegye területén. Így Rinyabessenyő, melyről 1437-ből van okleveles adatunk, továbbá a Lengyeltótihoz tartozó Feketebézseny- és Fehérbézseny-puszták, a Balaton délkeleti partvidékén, melyek a középkorban részben a türjei prépostéi, részben a Gordovai Fancsokéi voltak. E pusztai birtokok a középkorban Bessenyő alakban fordulnak elő az oklevelekben, még pedig 1298-ban Terra Besenew, 1335-ben Possessio Besenew iuxta Balatinum alakban (Csánki Dezső id. m. II. 593.).
