Koppány.
Koppány.
Az elégületlenség csakhamar lázadássá fajult, Tar Zerind fia, Koppány vezér, állott a lázadók élére. Koppány népe a Balatontól délre le, egészen a Dráváig tanyázott (Pauler Gyula: A magyar nemzet tört. I. 26.), éjszakra pedig határos volt azzal a területtel, mely már Árpád utódának, Gézának volt a családi birtoka. Koppány már Géza nagyvajda alatt vezéri tisztet viselt. A Képes Krónika szerint Géza özvegyének kezére vágyott, ezen az úton akarta megszerezni a fejedelemséget, készséges lévén Istvánt is letaszítani a fejedelmi polczról. Valószínű azonban, hogy Koppány Bulcsunak volt rokona. Erre utal legalább az a vidék, mely zászlóját követte, a Balaton melléke, a hol a híres karkhászok törzse táborozott. Koppányt a krónikák somogyi vezérnek mondják; az övé volt Somogyvár, a hol székhelyét tartotta. Karácsonyi János ellenben Taksony unokájának, Géza, az utolsó nagyvajda testvérének, Tar Zerind fiának tartja, s ez állítását a Budai Krónika egy eddigelé kevés figyelemre méltatott tudósítására alapítja (Turul 1906. 110.).
E hagyományok egyaránt mutatják személyes nagyravágyását és származásának előkelőségét. (Marczali Henrik: Mill. Tört. I. 235. – Borovszky Samu id. műve 138–139.) A támadást Koppány kezdte. Népe örült az alkalomnak, hogy ismét garázdálkodhatik. Koppány hadai a Balaton mellékéről felkerekedtek s átcsaptak István családi birtokaira. Tűzzel-vassal pusztították, a szolgáit pedig legyilkolták.
