Királydarócz.
Királydarócz.
Királydarócz, nagyközség a Kraszna mentén. Van benne 427 ház. 2451 lakosa közül 1561 magyar és 867 oláh. Vallásra nézve 896 g. kath., 823 r. kath., 580 ref., 151 izr. Határa 8012 k. hold. Régi község, mely 1217-ben Solymos néven szerepel, mint a királyi solymárok birtoka és faluja. A tatárjáráskor elpusztult és területét 1262-ben V. István ifjabb király, Aladár comesnek adta. Ekkor terra Draucariorum Regiorum alakban szerepel az egykoru oklevelekben. A Drauch (sólyom) szó lett magyarosan Darócz s 1370-ben már Darouch, sőt 1421-ben már Oppidum Daroch. A XIV. században a Váraday és Daróczy családok az urai. 1385-ben Daróczy Tibold és Kis Váraday Domokos örökáron eladták Csáky Istvánnak, a ki 1396-ban kap rá királyi adományt. 1489-ben Csáky Benedektől negyedrészét s a malmot Drágfi Bertalan kapta meg. A Drágfiak a bélteki uradalomhoz csatolták a maguk részét s ujabb birtokot is szereztek benne. E család azonban 1555-ben kihalt és birtokai a királyi kamarára szállottak vissza. A XVI. század végétől a XVII. végeig a daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben Darócz, Nántű, Terebes, Rákos, Oláhgyöngy, Géres, Gyürkefalva, Pusztatelek, Bajfalu, Nyegrefalva tartoztak, a szatmári vár birtokaihoz csatolták. 1580-ban Szent Mártonyi Farkas Pál kapott benne két nemestelket. Ekkor Nagydarócz-nak is írják. 1585-ben Vörös János és Lukács uj királyi adományt kapnak régi birtokukra. 1638-ban Debreczenyi Tamás is birtokosa. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, s a XVIII. század végén a gróf Károlyiak mellett a Szilágyi, Veres, Fekete, Kiss, Kengyel családokat is itt találjuk. A XIX. század derekáig a gróf Károlyi, Gerzon, Linkner, Irinyi, Szilágyi és Kengyel családok a főbb birtokosai. Most a gróf Károlyi családnak, Gerzon Kázmérnak, gróf Dégenfeld Sándornak van benne nagyobb birtoka. Hozzá tartoznak az Anyata és Árpád-tanyák s a Füzkerttelep. Határában feküdt hajdan Szaklyán elpusztult község, mely 1469-ben, mikor a Csákyak voltak az urai, Záklyán alakban van említve. Később nyoma veszett. A ref. egyház temploma a XVI. századból való. A r. kath. templom 1828-ban épült és a gör. katholikus a XVIII. században. A református egyház két régi kelyhet őriz. Az egyik 1628-ból, a másik 1761-ből való. A Rákóczi-féle szabadságharcz alatt, II. Rákóczi Ferencz, csapatával Tasnádról Erdőd felé vonulva, Királydaróczon táborozva akarta bevárni Károlyi 97Sándort, de eredménytelen várakozás után, tovább folytatta útját. Van a községben hitelszövetkezet, kaszinó, körjegyzőség és postahivatal. A távírója Krasznaterebes, vasuti állomása Kismajtény.
Koltó. – Gróf Teleki János kastélya.
Komlódtótfalu. – A Becsky-féle kúria. (Most Kossuth Istváné).
Krassói utcza, a Csengeri Mayer család úrilakával.
Laczfalu. – Gör. kath. templom.
Lázári. – Nagy Béla kúriája.
Majtis. – Özv. Vállyi Árpádné kastélya
Majtis. – A Vállyi család mauzoleuma.
