Kismajtény.
Kismajtény.
Kismajtény, kisközség a Kraszna mellett. Van benne 263 ház; 1621 főnyi lakosságából 684 magyar, 919 oláh. Ezekből 969 gör. kath., 18 r. kath., 33 izr. Határa 4066 k. hold. 1417-ben olvassuk, hogy Báthory István és Benedek Nagy- és Kismajtényra királyi adományt nyertek. 1467-ben Kismajtény határát megjáratták Dománhidy András és Báthory András. Ez a hajdani Kismajtény azonban elpusztúlt és nyoma sem maradt. A református egyház anyakönyvének följegyzései szerint 1723-ban gróf Károlyi Sándor engedelmével református magyarság szállotta meg „Ebesfalva” telkeit s ezt a helyet a földesúr beleegyezésével Kismajténynak nevezték el. Ref. templomot 1787-ben építettek, majd 1867-ben újat emeltek. A község azonban nagyon áradásos helyen volt és a múlt század nyolczvanas éveiben az örökös árvizek elől menekülni akart a lakosság s gróf Károlyi Alajostól megvették az ú. n. „Messzilátó” dombot örök áron, a hol addig csak a dombtetőn állott egy kisebb épület a „Messzilátó csárda”. 1884–1886-ban történt meg az átköltözés. Az új helyen a. gör. katholikusok 1886-ban, a reformátusok 1892-ben építettek új templomot. A község régebbi helyén ma csupán egy-két gazdasági épület áll. A szatmári békét a „nagymajtényi síkon” kötötték meg 1711 ápr. 27-én gróf Károlyi Sándor és gróf Pálffy János. A nagy eseménynek körülárkolt és emlékoszloppal megjelölt helye mellé költözött a falu s igy nyerte meg Kismajtény határa a békekötés helyének nevezetességét. A község régi helye ma Ókismajtény puszta; a határban egy helyet, a hol tégladarabokkal telt dombok vannak, Tagyivárnak neveznek. Körjegyzőség, vasúti állomás, posta és távíró helyben van.
