Kisnamény.
Kisnamény.
Kisnamény, magyar kisközség a Szamosközön. Van benne 154 ház 918 lakossal, a kik között 582 ref., 139 g. kath., 136 r. kath., 54 izr. Határa 3118 k. hold. A XIV. század elején már egyház van benne. 1332-ben Barnabás nevű papja 4 garast és 40 dénárt fizet pápai adóba. Nevét 1332-ben Nomen, 1387-ben Kysnomyn, 1418-ban Kysnamen, 1462-ben Namen alakban írják. A Matucsinayak ősi birtoka volt és e birtokok sorsában osztozott. A XIV. és XV. században a Drágfi családnak is volt itt birtoka. 1524-ben Dorchányi Péter, 1585-ben Lónyay István, 1614-ben Macskássy Mihály, 1640-ben Némethy Pál, 1744-ben gróf Teleki Mihály, majd az Ajtay, Becsky, Domahidy és Kölcsey családok a birtokosai; a XIX. század első felében a Tolnay, Domahidy, Isaák, Gulácsy, Mándy családok. Most 99nagy birtoka van itt gróf Hadik-Bakóczy Endrének; egy részét a Domahidyaktól, más részét úrbéresektől vette gróf Hadik Ilona 1836–40 körül. Most bérben van. A rajta levő kúriát Domahidy Kálmán építtette 1830 körül. A határhoz tartoznak a Pusztaricse és Ruzsicska tanyák. A vármegye 1670-ben, e községben gyűlést is tartott. A rozsályi vár tőszomszédságában, gyakran érte a háboruval járó veszedelem. A ref. egyház temploma a XV. századból való. Körjegyzősége helyben van, utolsó postája, távírója- és vasuti állomása Jánk.
