Méhtelek.
Méhtelek.
Méhtelek, kisközség a szatmári járásban, 86 házzal és 583 magyar lakossal, kik között 370 ref., 153 gör. kath. és 35 izr. Határa 1332 k. hold. Nevét 1322-ben Michusteleknek, 1344-ben Melteleknek írják. Ősi birtokosa a Guthkeled nembeli Elleus mester volt. 1322-ben a királyi adománylevél megtiltja a Seményieknek, hogy Elleus mester ivadékaitól elfoglalják. A XV. században a rozsályi uradalomhoz került s oda tartozott a XVI. században is. Közben 1524-ben, Bélteki Drágfi János az egész helységre donatiót kapott. 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szentpály Zsigmond ezredes kapitányának adományozta. A XVIII. században megszerezték a gróf Teleki, Becsky, Lónyay, Maróthy, Szentpály és Ujhelyi családok. 1830-ban urai a Becsky, Maróthy és Eötvös családok. Most nagyobb birtokos nincs a községben. A ref. egyház temploma 1653 körül épült s 1777-ben renoválták. A határban van a Molnár tanya. A község 1870-ben csaknem teljesen leégett. Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Mikola.
