Nábrád.
Nábrád.
Nábrád, kisközség a Szamos mellett, a gyarmati járásban, 151 házzal s 895 magyar és ref. vallású lakossal. Határa 2971 k. hold. Nevét 1428-ban Naprad-nak írják s földesura a Náprádi család. 1439-ben a Kristalóczi Szaraczén család kap királyi adományt a birtok felére; 1457-ben Kezy László kap benne részt. 1515-ben Fylpessi Ferencz, Bernát, Albert, Gergely, Mátyás és Ambrus kapták meg a helység felét. 1580-ban Császári Komoróczy János, 1583-ban Rátóti Gyulaffy András kapta egy-egy részét. 1630-ban Nyáry István és 1656-ban Way Péter és felesége, Zoltán Anna, kapott benne részjószágot királyi adománynyal. A XVIII. században többek között a Rhédey, Bottka, Móricz, Nábrádi, Szunyogh, Füséri és Olchváry családok a nevezetesebb birtokosai. A XIX. század derekán pedig a Bottka, Szunyogh, Móricz, Morvay és Olchvári családoké. Most Bottka Béla örököseinek van itt nagyobb birtokuk és csinos úrilakuk. Hozzá tartozik a Klein tanya. Határában volt hajdan Nagy-Ören helység, melyet 1452-ben Nagy Ewren, alakban találunk említve, de azután nyoma vész, ép úgy mint Gáthi pusztának. Ez 1423-ban Nábrádi János és Banki Lőrincz birtoka, melyet Pyrychei István erőszakkal elfoglalt. 1426-ban a nábrádi nemesek még megjáratták a határát. Körjegyzőség helyben van; vasútállomása és távírója Fehérgyarmat.
