Nagydobos.
Nagydobos.
Nagydobos, kisközség a Kraszna mellett, a Nyirség északi részén. 269 ház és 1708 magyar lakos van benne, a kik között 1076 ref., 372 g. kath., 139 r. kath., 125 izr. vallásu. Határa 4682 k. hold. Nevét a XIV. században már gyakran említik és hol egyszerűen Dobos-nak, hol pedig Nagdobos-nak irják. 1317-ben már a Perényiek az urai. 1321-ben Tamás ugocsai főispán megrabolta s feldúlta, a miből nagy pör kerekedett közötte és Ubulfia, István mester között. 1404-ben Perényi Gergely új királyi adományt kapott rá. 1421-ben már vásárjogot 122nyert. A XV. században s azóta folyvást a Perényi családé, a mely mellett a XVIII. században a gróf Károlyiak és Dessewffyek szereztek benne birtokot. Ebben az időben, egész 1832-ig, Bereg vármegyéhez tartozott s az országgyűlés Tarpával cserélte el, a mely, bár a Tiszán túl feküdt, addig Szatmár része volt. A XVIII. század végén, a XIX. század derekáig a Dessewffy, Péchy, báró Perényi, Bagcha és Lónyay családok voltak a földesurai. Most nagy birtoka van itt ősi jogon báró Perényi Péternek, a kinek csinos kastélya 1808-ban épűlt az ősrégi családi kúria helyén. Körülötte szép park van kb. tiz magyar holdnyi területen, sok díszcserjével és értékes délszaki növényekben gazdag üvegházzal; a kastély felszerelésében nevezetes a gazdag családi képtár, nagy könyvtár. A családi levéltár a Nemzeti Muzeumban van. A kastélyhoz tartozó gót stilű kápolna és sírbolt 1868-ban épült. Az oltárképet Jakobey festette egy Veronese után; az alapítónak, báró Perényi Péternek karrarai márványból faragott mellképe Kallós Edétől való. A sírboltban 24 fülke van. Nagyobb birtokos még Jármy Andor, a ki a Dessewffy-birtokot örökölte. Szép kastélyát Dessewffy János építtette 1881-ben s ő telepítette a terjedelmes, gondozott parkot is. A kastély fölszerelésében nevezetes II. Rákóczi Ferencz czímeres, selyem ágyterítője; a gazdag könyvtár, vieux wien és vieux sachs edények, két értékes németalföldi festmény, s a családi képek. Dienes Lajos szintén a Dessewffy-birtok egy részének tulajdonosa örökösödés útján. Az úrilakot a Dessewffy-család építtette. A Springer család is birtokos volt itt. Ez a birtok Nagy Zsigmond tulajdonába került; továbbá a Schwaiczer család, melynek kb. 400 holdját a községbeli gazdák vették meg. Mintaszerü szőlőtelepei vannak itt Jármy Andrásnak, Luby Zsigmondnak, Dienes Lajosnak, Péchy Kálmánnak és Szabó Gusztávnak. A határ szőlője és bora kiváló. A községben van ref. templom. A régi templom a községen kivül feküdt és az 1894-ben történt lebontásakor, a vakolat alatt talált freskók bizonyítják, hogy ez volt a község ősi temploma. Az uj ref. templom tornyát 1902-ben emelték; a gör. kath. 1893-ban. Báró Perényi Péternek itt mezőgazdasági szeszgyára is van a határban. A körjegyzőség helyben van, a vasúti, távíró-állomás és posta szintén. A határban vannak a Bogcha, Dessewffy, Dienes, Perényi, Gólya és Schönwald tanyák. A község határában három elpusztult község feküdt. Akol, mely már 1368-ban Poss. Akol alakban van említve. Ténye, vagy Tenye, 1368-ban Tehnye, 1421-ben a Károlyiaké. Terestelke, 1349-ben Terestelku poss. alakban egy határjáró levélben van említve Dobos szomszédjaként.
