Parácz.
Parácz.
Parácz. A Temes-folyó mindkét partján fekvő nagyközség. Házainak száma 478, lakosaié 2739, a kik nagyrészt románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távbeszélője és vasúti állomása helyben van. E tájon feküdt a középkorban Maráz helység, a melyről első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben van említés. 1417-ben már városi kiváltságokat élvezett. Midőn 1456-ban Hunyadi János több más birtokkal együtt V. László királytól adományba kapta, már ismét csak falu volt, sőt 1478-ban puszta s a magvaszakadt Vitéz Péter birtoka, melyet Mátyás király Csáki Mihály királyi udvarnoknak adományozott A török hódoltság végén lakott hely volt. Az 1717. évi összeírásban már Paraz alakban találjuk, 84 házzal. Az 1761. évi hivatalos térképen kincstári altiszttartóság székhelyeként szerepel. 1821-ben a csanádi káptalan nyerte adományul. 1838-ban 124 1/8-ad egész jobbágytelket írtak benne össze. Jelenleg a csanádi székeskáptalannak és a Paráczi Bécsy-családnak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1909-ben, a gör.-kath. 1905-ben, a gör.-kel. románoké 1896-ban és a gör.-kel. szerbeké 1851-ben épült. Van itt gazdakör, tűzoltó- és lövész-egylet, dalegyesület, hitelszövetkezet és gőzmalom. A községhez tartoznak: Szentgellért-major, Bálint-, Beiszer-, Bősz-, Gedeon- és Ugorila-tanya, a József- és Paráczi-major. Az 1912. évi tavaszi árvíz a községben óriási károkat okozott.
