Tanügyi fejlődés.
Tanügyi fejlődés.
Legnagyobb fejlődésre emelkedett a bánsági tanügy. Ezt 1770 óta ,,politicum”-nak tekintették. Minden kincstári faluban, a hol még nem volt iskola, tanítóval ellátott rendes iskolát kellett nyitni. 1773-ban Temesvárott külön iskolai bizottságot állítottak fel, melynek első elnöke gróf Sauer Venczel volt. Az iskolákban az alsóasztriai u. n. szagáni elemi tanmódszert hozták, be. A gör. n. e. szerb és oláh iskolák élére Jankovics Tivadart nevezték ki. 1770-ben életbelépett a Bánság összes iskolában az ú. n. egyetemes iskolai rendtartás, melyet Mária Terézia eredetileg az örökös tartományok elemi fő- és triviális iskolái számára adott ki s most a Bánságban is bevezetett. Az első normális iskola, mely az egész tartományban az elemi iskolákra nézve mintaintézetté lett, Temesvárott nyílt meg.
360Mióta 1774-ben a nagy-kikindai kiv. szerb kerület polgárilag, délen és keleten pedig a jóval kinyujtott Határőrvidék katonailag önállóságra jutottak, a temesvári adminisztráczió hatásköre tetemesen szűkebbre szorult. Mindamellett Mária Terézia még 1775-ben is avval a gondolattal foglalkozott, hogy a Temesi-Bánságot osztrák herczegséggé és ez által minden időkre Ausztria államegységének önálló tagjává tegye. Csak Eszterházy és Kaunitz ellenérvelései mentették meg a királynőt e végzetes ballépéstől, melyre őt gróf Koller személynök csábítgatta.
