Torontál vármegyének, mely az országnak majdnem legdélibb fekvésű vármegyéje, s melynek egyrészről természetes határai a Duna, Tisza és a Maros, másrészről Csanád, Csongrád és Temes vármegyék, éghajlata határozottan enyhe, úgy hogy, nem tekintve egyes abnormális éveket, el lehet mondani, hogy novemberben még nincs és februárban már nincs tél, sőt a téli jellegű fagyos idő deczember vége előtt csak nagy ritkán szokott beköszönteni. Innen van azután, hogy Torontálban csak október hó 10-ike táján kezdődik az őszi vetési idő, a tavaszi munkák pedig igen sokszor már február hó végén megkezdhetők. Az ősz és a tavasz jelzett időjárása azonban nem mindig ilyen; sokszor végnélkül szeszélyes és szinte ismerhetetlen. Az utóbbi években például gyakran előfordult, hogy télvíz idején nem volt tél, hogy január hó vége már egészen tavaszi jellegű volt, ellenben február és márcziusban fagyott és havazott. Oly esztendő is volt, hogy februárban egész tavasz volt, márczius vége s április eleje s gyakran utólja is azonban zord lett, éjjeli fagyokkal. Gyakran az ősz is szeszélyes. Október és november rendszerint a legszebb, de azért megtörtént már, hogy november elején kemény fagy volt, ellenben november végén és deczember elején ismét kellemes szép őszi napok következtek. Októberben és novemberben rendszerint elegendő csapadék szokott lenni és az ellenkező ritkaság. A tél is változatos. Sokszor erősen fagyos, a hőmérő 20 fokra is felszökik s vastag hólepel fedi a tájat, gyakran azonban egyáltalában nincs tél, s deczember végén s januárban az esőzés havazással váltakozik. A nyár száraz és forró. A tavasz gyakran hirtelen megy át a nyárba. A másvidéki ember nem ismeri azt a végtelen szárazságot, mely Torontált nyaranta végigperzseli. Ez a szárazság gyakran már április végén beköszönt s eltart szeptember végéig is és e mellett Torontálban a nyári hónapokban a harmat a legnagyobb ritkaság. Az 1910. évben a nagybecskereki meteorológiai állomás által észlelt csapadék a következő volt:
Ámbár az említett évi csapadék nem szolgálhat az uralkodó időjárásra vonatkozólag mértékül, miután más biztos adat nem állott rendelkezésemre, mégis szükségesnek tartottam azt itt felemlíteni, jelezve, hogy az 1910. gazdasági esztendő jó terméssel jutalmazta a gazdák fáradozását, a miben jelentékeny szerepet játszott a csapadék helyes eloszlása.
