Temesvár ostroma.
Temesvár ostroma.
Junius 28-án Ahmed a fősereggel is megérkezett Temesvár alá s nyomban a vár ostromához fogott. Mialatt az ostrom folyt, Losonczy István egyik irnokát, Földváry Istvánt, török ruhába öltöztetve, kiszöktette a várból, hogy segítséget szerezzen: Földváry szerencsésen átjutván a Maroson, néhány nap alatt mintegy ezer embert gyüjtött össze, a kiket Tóth Mihály és Varkocs Tamás alatt Temesvár felé indított. De a vállalat nem sikerült, mert Tóth Mihályt, midőn hadaival át akart kelni a Maroson, egy török csapat megtámadta, csapatát szétugrasztotta s maga Tóth Mihály is súlyosan megsebesűlt. E kudarcz következtében többé senki sem mert átkelni a Maroson, bár Varkocs Tamás mindent elkövetett, hogy katonáiba bátorságot öntsön. A várbeliek helyzete napról-napra válságosabbá lett. Mivel julius 24-én az idegen zsoldosok megtagadták az engedelmességet, Losonczy kénytelen volt alkudozásba bocsátkozni a törökkel. Két nap mulva megtörtént az egyezség a vár átadására nézve, melyet azonban a török nem tartott meg, mert a várból kivonúló Losonczyt és hadát felkonczolta.
Temesvár elestének hírére Aldana gyáván megszökött Lippáról, minek következtében Lippa, a marosvidéki várak és az egész Marosvidék a török hódoltság alá kerültek. Csanád vára is a török uralom alá került és a káptalan elmenekült.
A mint a Maros vidéke török uralom alá került, mindegyre előtérbe lép Gyula várának nagy hadi jelentősége. Elestével (1566 augusztus 30.) a mai Torontál vármegye területét mindenfelől hódoltság környezte s az ittmaradt népet hosszú időre megfosztotta annak reményétől, hogy a magyar király alattvalói legyenek.
