Torontál a török alatt.
Torontál a török alatt.
Temesvár elestétől, egész a passaroviczi békekötésig (1718.) terjedő 166 év a vármegye történetének legsötétebb korszaka. Az 1551–1552. évi hadjáratok folyamán a vármegye legnagyobb része elpusztúlván, az a kevés írott emlék, a mit a mohácsi vész előtti pusztítások meghagytak, szintén veszendőbe ment.
Maga Torontál vármegye önkormányzata és közigazgatása még közvetetlenűl a mohácsi vész után megszűnt; területét ráczok lepték el, a kiknek ura és parancsolója 395Petrovics Péter volt. E korszakból tehát a régi Torontál vármegyéről jóformán semmiféle adatunk nincsen. Az 1552:XXI. törvényczikk szerint ugyan János Zsigmond fejedelemnek e vármegye területén levő birtokára vonatkozó adományai érvényeseknek voltak tekintendők, de nincs adatunk arra, hogy e korban ily adományok tényleg történtek volna.
A vármegye adóösszeírásai sincsenek meg, pedig Csongrádból 1553-ból két összeírás is van. Csanád vármegye adószámadásai 1555, 1558, 1560, 1561. évekből, adólajstromai pedig 1552, 1553–1554, 1555, 1558, 1500–61, 1564–65. évekből vannak meg.
Mivel Csanád vármegye területének egy része a mai Torontál vármegye éjszaki harmadára terjedt ki, ezekben az adólajstromokban a mai Torontál vármegye területén állott helységek történetére vonatkozólag, fölötte becses, néhol tán nélkülözhetetlen adatokat találunk. Ez adószámadásokból megismerjük az egyes helységek földesurait, sőt azt is, hogy magyar vagy rácz lakosság lakta-e a helységeket, miután a rácz lakosok fel voltak mentve a tizedfizetés alól; de egyuttal kitünik az is, hogy a vármegye e részén az 1550–1552. évi hadjáratok alatt teljesen tönkrement jobbágyság lassan-lassan összeszedte magát s habár kétfelé kellett adót fizetnie, anyagilag némileg mégis gyarapodni kezdett.
