Hunyadiak.
Hunyadiak.
Az Albert halálát követő zavarok közepett az eddig élvezett békét harczi zaj váltotta fel. Erzsébet utószülött fiát Frigyes védelmébe ajánlván, Giskra rabló hadával, az elégületlen Garayakkal és Czilleivel szövetkezve, megkezdették Ulászló elleni hadműveleteiket.
Míg Hunyady János Horvátországban Garay Lászlót veri le, addig a Czilley Ulrik hadai ellen küldött alsó-lyndvai Bánffy seregét Czilley vezére Vitovec, Szomathelynél szétverte s maga Bánffy is elfogatott.
E hirre Ulászló személyesen vezette kis számú seregét a pártütők ellen, melyhez Rozgonyi Simon egri püspök és kanczellár, Héderváry nádor, Péter csanádi, János váradi püspökök, Ujlaky Miklós erdélyi vajda, Thallóczy Máté horvát bán, Marczaly Imre somogyi főispán, Zudar Simon, Pálóczy Simon, Guthi Ország Mihály zászlós urak csatlakoztak; a sereg elég gyorsan érkezett Körmendre, hol tábort ütöttek, mire Vitovec visszavonult.
AZ ISPOTÁLYOSOK KÁPTALANTERME A LÉKAI VÁRBAN. Barabás rajza.
Ulászló azonban követte őket és, Szombathelyre téve át táborát, itt töltötte a husvéti ünnepeket. Azonban Czilley Ulrik serege időközben gyarapodott, csatába bocsátkozni pedig egyik fél sem mert, Ulászló király megelégedett az elért eredménynyel és ápril 19-én a szombathelyi táborban kötött fegyverszünet csakhamar a győri békére vezetett, melyben a pártütők kötelezték magukat, hogy utószülött László érdekeit nem támogatják.
